Daganatok, cochleáris implantátumok és egészségügyi ellátás

„Amikor tavasszal futni megyek, és hallom a madarak énekét...”

„Amikor tavasszal futni megyek, és hallom a madarak énekét, ez a dallam mindig boldoggá tesz” – meséli Prof. Dr. Martin Burian. A futás a hobbija, de a hallás a hivatása: fej- és nyaksebészetre szakosodott orvos, az Osztrák Ráksegély Szolgálat (Austrian Cancer Aid) felső-ausztriai elnöke, valamint a linzi Irgalmas Nővérek Klinika Fül-, Orr-, Gégészeti, Fej- és Nyaksebészeti Osztályának vezetője – ahol számos daganatos beteg talál segítségre.

„Számomra a hallás középpontjában a kommunikáció áll” – mondja Burian. – „Sokan azonban csak akkor veszik észre, mit veszítenek, amikor a hallásuk már romlani kezd. Ezért kulcsfontosságú a korai hallásvizsgálat és az időben megkezdett kezelés – ugyanúgy, mint a daganatok korai felismerésénél.”

Prim. Prof. Dr. Martin Burian a daganatos betegségek specialistája és a Felső-Ausztriai Rákellenes Segélyszervezet elnöke. ©BHS Linz

A cochleáris implantátumok története Ausztriában

Prof. Burian édesapja, Prof. Dr. Kurt Burian a Bécsi Egyetemi Klinika Fül-, Orr-, Gégészeti Osztályának vezetője volt. Az 1970-es évek elején amerikai kutatóútjai után hozta vissza Ausztriába az elektromos hallásingerlés gondolatát. Ingeborg Desoyer villamosmérnökkel és Erwin Hochmair, a Műszaki Egyetem munkatársával együtt kifejlesztették a világ első többcsatornás cochleáris implantátumát. Az első beültetésre 1977-ben, Bécsben került sor – ez valódi mérföldkő volt az orvostechnológia történetében.

„Tizenhat évesen mindez nem igazán érdekelt” – idézi fel mosolyogva Prof. Burian. – „Ma viszont büszke vagyok rá. Hihetetlen sikertörténet, hogy egy ilyen kis ország képes volt létrehozni egy vállalatot, amely ma kulcsszerepet játszik az implantátumok világszintű ellátásában.”

Ráksebészet és korai felismerés

Fej- és nyaksebészetre szakosodott orvosként Prof. Burian évente számos daganatos beteget kezel. Ausztriában évente mintegy 1 400 embernél diagnosztizálnak fej- és nyaki daganatot. A gyógyulás esélyei gyakran jók – feltéve, hogy a betegséget időben felismerik.

„A daganatgyógyászatban a beavatkozás időzítése sokszor élet és halál kérdése” – magyarázza. – „A hallásvesztésnél ez kevésbé drámai, de ugyanúgy sorsfordító lehet. A késlekedés jelentősen befolyásolhatja a hallásrehabilitáció sikerét. Újszülötteknél a kilencedik hónap a felső határ, idősebb pácienseknél pedig a beültetést a jelzés után a lehető leghamarabb el kell végezni.”

Prim. Prof. Dr. Martin Burian az Ordensklinikum Linz, Sisters of Charity Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyak Sebészeti Osztályának vezetője. ©Werner Harrer

Burian hangsúlyozza, hogy mind az onkológiában, mind az audiológiában a megelőző szűrővizsgálatok és a korai beavatkozás kulcsfontosságúak a lehető legjobb eredmények eléréséhez.

Cochleáris implantátumok és daganatok – gyakoribb, mint gondolnánk

Prof. Burian szerint a két terület között feltűnő a hasonlóság: „Sokan vonakodnak beszélni a tüneteikről – legyen szó daganatról vagy hallásvesztésről. A szégyenérzet és a tájékozatlanság gyakran oda vezet, hogy a megelőző vizsgálatok túl későn történnek meg.”

Kiemeli a tudatosítás fontosságát: „Fel kell hívnunk az emberek figyelmét arra, hogy ezek a betegségek léteznek. A nyilvános tájékoztatás és a személyes tapasztalatok megosztása segít lebontani a tabukat, és bátorítja az érintetteket, hogy idejében részt vegyenek szűrővizsgálaton.”

Hasonló megközelítés érvényes a hallásvesztés esetében is, ahol a korai felismerés és a tapasztalatcsere kulcsfontosságú. „A páciensek és családtagjaik akár közvetlenül is kapcsolatba léphetnek másokkal, akik hasonló kihívásokkal néztek szembe” – teszi hozzá –, például a www.hoerverlust.at oldalon vagy a CI-A Egyesületen keresztül.