Teljesen egészségesen születtem, egészen 6 éves koromig élveztem a boldog gyermekkort, amikor a sorozatos mandulagyulladások következtében elvesztettem mindkét oldalon a hallásom nagy részét. Ekkor kaptam a fül mögötti hallókészülékeket, amivel nagyon nehezen barátkoztam meg, mivel iskolakezdéshez meg kellett tanulnom újra hallani. Siketek iskolájába akartak küldeni, de szerencsére normál iskolába kerültem, ahol az extrém nehézségek ellenére kijártam a nyolc általánost és elkerültem a kisegítő iskolát is. Nagyon kilógtam a sorból, nehezen tudtam kapcsolatokat teremteni a társaimmal, de a befogadó közösségben sikerült egyenletes teljesítménnyel igazolnom a szüleimnek és tanáraimnak, hogy ott a helyem. Utána több iskolát is nagyothallóként végeztem el, családot alapítottam. 50 éves koromra vesztettem el mindkét oldalon teljesen a hallásomat, egy évet teljes siketségben éltem le, majd vizsgálatok sora után jobb oldalra megkaptam az első implantátumot, rá egy évre a balra is. Összehasonlíthatatlanul jobb lett az életem az implantátumokkal.

Nagyothallóként sokszor állítottak le hogy halkabban beszéljek, mivel nem hallottam jól a saját hangomat. Az implantátumokkal ez a probléma megszűnt és a beszédem is tisztább lett, jobban artikulálok, a beszédkészségem is nagyon sokat fejlődött. A zenehallgatás élményeit nem csak hangszórón keresztül hanem több eszközzel is nagyon jó minőségben élvezem, sok olyan hangot (pl. basszus, dob) is tisztán hallom, amit hallókészülékkel nem volt szerencsém. Nyugodtan mondhatom hogy teljes értékű életet élek, amióta az implantátumok elválaszthatatlanul az életem részeivé váltak.