250 éve született Ludwig van Beethoven. Valószínűleg ő a legismertebb halláskárosult híresség. Rajta kívül még számos történelmi személyiség élt hasonló hátránnyal, mégis maradandó nyomot hagytak a világban. Közülük szeretnénk négy hírességet bemutatni.
Kezdjük vele: Ludwig van Beethoven. Mivel is tűnt ki, “korának Ed Sheeranja”? Forradalmi újdonságot mutatott – nehezen alkalmazkodó, bonyolult, érzelmes, inspiráló és egyedi személyiség volt. A bécsi elit tagjaként, akik között a Bonnban született zeneszerző 35 évig élt, rendkívüli ismertségnek örvendett. Nyughatatlan természete miatt gyakran költözött, mégis a hölgyek kitüntettek kegyeikkel. Egyike volt a bécsi klasszikus zene ragyogó csillagainak, viszont hallási nehézségei, melyek a csupán 57 évig tartó élútja közepe táján jelentkeztek és, ahogy az ismert, teljes siketséghez vezettek, jelentősen megnehezítették a rendkívül tehetséges zenész dolgát. Élete egyik meghatározó része megállíthatatlanul eltűnt és végül a hallási nehézségek miatt a teljes elszigetelődést választotta.
A heiligenstadti testamentumban, amely egy, a testvéreinek, Kaspar Karlnak és Johannak 1802-ben írt levele, az egyre jobban elhatalmasodó siketséggel és a félelmei szerint közelgő halállal kapcsolatos kétségbeeséséről ír. A levelet, a több, mint 50 bécsi lakóhelye egyikében írta – itt, a festői Nussdorf városnegyed Probusgasse utcájában nyitotta meg kapuit a mai Beethoven Múzeum. Más fontos kiállítási élmény mellett, különleges hallóállomások segítségével a látogatók a zeneszerző hallássérülését is átélhetik.
A Siketen a Zene Városában – Ludwig van Beethoven Bécsben elnevezésű művészeti projekt keretében a bécsi felnőttképző intézetek több más témakör között, emellett is elkötelezték magukat. A látogatók a művész lakóhelyeit és emlékhelyeit bemutató „képes sétán” is részt vehetnek. Így idén, a kulturális élet nem csak a csodálatos zeneműveire összpontosít, hanem a zenész számára végzetes témára – végül teljes siketségbe forduló halláskárosodására – is. Mindezek ellenére, a feltehetően legnépszerűbb szimfóniáját úgy komponálta, hogy a zenét csak belülről hallhatta. Ez a 9. szimfónia, melynek Örömóda néven elterjed 4. tétele, nem csak a mai Európai Himnusz alapja, hanem Strauss Kék Duna keringőjéhez hasonlóan meghódította az egész világot.
Varázslatosan zord
A Francisco de Goya néven ismert virtuóz festő, grafikus és litográfus, Francisco José de Goya y Lucientes, művészeti ágának meghatározó spanyol alakja.
Kezdetben spanyol rokokó stílusban, világos színekkel festett. Miután a XVIII. század végén, 46 éves korában agyvérzést kapott, Goya életét drasztikus változások érték. Megsüketült és miután a külvilágot másképp érzékelte, nem csak műveiben használt más színeket, hanem a környezetét is kritikusabban szemlélte. Az ezt követő években egyre inkább bezárkózott és önnön létezésére összpontosított, amely a háború, az igazságtalanság és az őrület lidércszerű ábrázolásában jelentkezett. Azonban leghíresebb műveit, például a Los Caprichos nyomat sorozatot és nem sokkal ezt követően a Meztelen Maja című képét, amely egyike a legbotrányosabbnak tartott festményeinek, ebben az időszakban alkotta.
Élete utolsó szakaszában az úgynevezett sötét romantikát képviselte. Ez a romantikus kor rémálomszerű megnyilvánulásainak ága, ahova számos híres irodalmi és képzőművészeti művet sorolnak. A Las Pinturas Negras – vagyis a “fekete festmények” – fontossága mutatja, milyen sötét hangulat uralkodott a festőn. Ezeket a néha egészen groteszk és majdhogynem boszorkányszerű arcokat is ábrázoló képeket Madrid környéki házának falaira festette. Miután vászonra átvitték és helyreállították a képeket, ma már a világ egyik legnagyobb művészeti galériájában, Madrid híres múzeumában, a Pradoban csodálhatjuk meg őket.
Összességében, Francisco Goyat az emberi psziché egyik legfontosabb ábrázolóművészének tekintik, amihez valószínűleg hallásának teljes elvesztésének traumatikus élménye is hozzájárult.
Sajtát Hangot – Gépről
A zene és a művészet világa után, íme a találmányok világa: Thomas Alva Edison, akinek életcélja az elektromosság és az elektromos technológia megalkotása volt és még ma is az egyik leghíresebb amerikai feltaláló. A XIX. század közepén született feltaláló és szabad gondolkodó gyerekorrától hallásproblémákkal küzdött és egész életében halláskárosult volt. A történészeknek még mai napig sem sikerült ennek okát megállapítaniuk. A skarláttól az Edison fejére mért ütésig szinte mindent felsorolnak, mint lehetséges kiváltó okot.
Mindezek ellenére éveken át dolgozott a telegráf működésén, végül pedig, úgy tíz év alatt megalkotta az úgynevezett fonográfot. A világ számára egy teljesen új felfedezés volt, hiszen a találmánya révén sikerült felismerni, hogy egy lyuggatott papírcsíkon tárolt szöveg rezgéseket és szövegeket eredményez és ha elég gyorsan sikerül a telegráf készülékéből eltávolítani. Ő maga azt írta, „rabul ejtette” ahogy saját hangját meghallotta. Soha nem lett teljesen siket, viszont súlyos halláskárosodása volt. Ez a forradalmi találmány legalább annyira lenyűgöző, mint Beethoven és zeneművei.
Történetesen Edison találta fel az első működő villanykörtét is, valamint az energiaellátásához szükséges alkatrészeket. Számunkra egyike azoknak a nagyszerű embereknek, akik technológiai újításaikkal örökre megváltoztatták a világot.
Westernhős és Államférfi
Ugrunk egyet az időben, az 1980-as évekbe, de még mindig maradunk az USA-ban. Ronald Reagan, a világhatalom 40. elnöke, aki korábban a mozivásznon westernhősöket formált meg, szintén komoly halláskárosodással élt. Reagan hallása valószínűleg hosszú katonai szolgálata során károsodott. Jobb fülének halláskárosodását vissza lehet vezetni egy eseményre, amikor közvetlenül a feje mellett sütöttek el fegyvert – ez a szakirodalomban is leírt zajártalom eredménye.
Hallókészülékét magabiztosan és büszkén hordta. Nem rejtegette a nyilvánosság elől és ez a viselkedés jelentősen megnövelte a hallókészülékek eladását. Ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy a hallókészülék viselését használói megbélyegzésnek éreznék. Jó látni, hogy legyen szó akár hagyományos hallókészülékről, akár implantátum rendszerről, a hallókészülék viselése szinte mindenhol elfogadottá vált.
Minden lehetőséget számba veszünk, amivel a hallást javíthatjuk vagy újraéleszthetjük a jövőben – sőt, még a jelenben! Erre büszkék vagyunk és hálásak, hogy lehetőségünk nyílik rá. Úgy tűnik, hogy a fent említett sorstársak egyszerűen csak nem a megfelelő korba születtek, hasonló nem történhet meg napjainkban.
