BONEBRIDGE – egyetlen hallássegítő implantátum minden helyzetre

A hétéves Jakob Ratz lelkes kis sportoló, aki iskolába is szívesen jár. BONEBRIDGE készüléke biztosítja számára, hogy mindkét helyzetben teljes mértékben helyt álljon.

“Mindannyian szeretjük a sportokat” – mutatja be családját Lisa Ratz. Idősebb fiuk, Jakob, kerékpározik, teniszezik, focizik és imád síelni. Jégkorongozni különösen szeret. Jakob már hároméves korában megismerkedett a korcsolyával, a gyepladba ütővel és koronggal. Néhány hónapja már az iskola is mindennapjai szerves részét képezi. Kedvenc tantárgya a matematika. „Mert abban ügyes vagyok” – ragyog fel az arca.

Jakob első iskolaévét végigkísérték a koronavírushoz kapcsolódó lezárások. Még a beszélgetésünk előtt pár héttel is otthonról tanult. Nagyon örül, hogy újra visszaülhetett az iskolapadba. Édesanyja nem csak annak örül, hogy a kisfiú újra az iskolában tanulhat, hanem annak is, hogy Jakob szeret iskolába járni és ott jól boldogul.

Nagy megrázkódtatás

Volt olyan idő, mikor Lisa Ratz attól tartott, hogy kisfiának az iskolában több nehézséggel kell megküzdenie. Jakobnál röviddel születése után a jobb fülére hallójárat elzáródás okozta közepes-súlyos halláskárosodást állapítottak meg. „Teljesen letaglózott a hír!” – emlékszik vissza Lisa a pillanatra, mikor megkapták a diagnózist. „Jakob volt az első gyerekünk és a betegségnek semmi előjele nem volt.”

A hallójárat elzáródása esetén a külső hallójárat nem alakul ki és rendellenesség a fülkagylót és a középfület is érintheti. Jakob esetében a betegség csak a jobb fület érinti. Fülkagylója csak kis mértékben tér el a megszokottól és a középfülön alig észrevehető a változás. A fülcsatorna kívülről nem látható része, közvetlenül a dobhártya előtt van elzáródva. Így a hang természetes úton nem ér el az egészséges középfülig. Azonban, ha egy csontvezetéses hallássegítő eszközt vagy implantátumot használunk és a hangot közvetlenül a koponyacsonton keresztül juttatjuk el a belső fülbe, a hangfeldolgozás folyamata természetes módon megvalósulhat.

Egy egészséges fül nem elég?

“Egy barátunk autóbalesetben egyik fülére elvesztette a hallását. Eszembe jutott, hogy mi lenne akkor, ha Jakob „jó fülével” is ez történne?” A kétgyermekes édesanyát az iskolai kihívások is foglalkoztatták, hiszen az osztálytermek ritkán csendesek, viszont ahhoz, hogy zajos környezetben is megértsük a beszélgetéseket, kétoldali hallás szükséges.

Egy amerikai tanulmány már 2008-ban kimutatta, hogy a féloldali hallásproblémákkal küzdő gyerekeknek a halláskárosodás nélküli kortársaikhoz képest gyakrabban vannak nehézségei a beszédfejlődés, a szociális és érzelmi fejlődés területén, valamint az iskolában. A halláskárosult gyerekek akár 35 százaléka legalább egy iskolaévet megismétel, és akár 60 százalékuk igényel magánórákat legalább egy éven keresztül.

A „Fül-Orr-Gégészet Dunai Egyesülete” 2021 júniusában tartott nyári, St. Pölten-i találkozóján, Dr. Susan Arndt egyetemi professzor, a freiburgi ENT Egyetemi Klinika ügyvezető főorvosa és a klinika Implantátum Központjának helyettes vezetője a féloldali siketséggel érintett gyerekeknél halmozottan jelentkező viselkedési problémákra hívta fel a figyelmet. Például, ezeknél a gyerekeknél gyakran fordul elő a hiperaktivitás. A freiburgi Egyetemi Kórház a féloldali siketség és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, vagyis az ADHD közötti lehetséges összefüggéseket is vizsgálja.

Végül, a kétoldali hallás még zajos környezetben is lehetővé teszi a hangalapú térbeli tájékozódást és a beszédértést.

Élet teljes hallással

„Úgy éreztük, az a helyes, ha a kisfiunk jobb fülére egy hallókészüléket kap, így megmutathatjuk neki, hogy mindig történik valami azon az oldalon is” – meséli Lisa Ratz. Kezdetben Jakob egy hagyományos, fejpánttal a halántékához rögzített csontvezetéses eszközt használt. „Egy bizonyos életkor után a kislányokat valószínűleg könnyebb rábeszélni, hogy hordják a fejpántot. A csontvezetéses rendszer tartóeszközét különböző sapkákba is belevarrtam.”

Ha Jakob használni akarta az eszközt, viselnie kellett egy fejdíszt is. Lisa az interneten próbált más megoldásokat keresni és így talált rá az ADHEAR eszközre, amit egy fül mögötti tapadó adapter tart és használat közben nem fejt ki nyomást. Az ADHEAR készüléket Jakob haja szinte teljesen eltakarta, és olyan egyszerű volt használni, hogy az óvodában egyedül is ki tudta cserélni az elemeket. „Jakob mindig jól megoldott mindent hallókészülék nélkül is, de a különbség észlelhető volt.” Ha reggel egyből nem adták neki oda az ADHEAR készüléket, kérte.

Mielőtt elkezdte az iskolát, Jakob hat és fél évesen egy csontvezetéses implantátumot kapott – ez a BONEBRIDGE.

A kétoldali hallás számos előnnyel jár

Lisa arról panaszkodik, hogy sok orvos nem ad megfelelő tájékoztatást a különböző lehetőségekről – legalábbis olyan gyerekek esetében, akik láthatólag jól boldogulnak hallókészülék nélkül is. Jakob is ilyen. Számos alkalommal előfordult, hogy Jakobot Gregor Schlierenzauer síugróhoz hasonlították, aki szintén jól boldogul féloldali hallással.

Ennek ellenére, a sikeres osztrák sportoló története pont a kétoldali hallás szükségét támaszthatja alá. Amikor Schlierenzauer a 2016 nyarán elszenvedett sérülése után a visszatérésén dolgozott, személyi edzője, Marc Nölke azt nyilatkozta, a „Kleine Zeitung” napilapnak, hogy Schlierenzauer agyának egy részén végzett neurológiai tesztek alacsonyabb aktivitást mutatnak, melyet valószínűsíthetően féloldali siketsége okozott. „Hosszú ideig képes volt ellensúlyozni az egyenlőtlen agyi tevékenységet és annak hatásait. De egy bizonyos ponton még a legstabilabban felépített kompenzáció sem működik tovább.” Ez aztán, többek között, a síugráshoz elengedhetetlen egyensúly problémáihoz vezetett.

Nölke szerint, Schlierenzauer speciális tréninggel próbált megbirkózni a vélhetően a féloldali siketség következtében kialakult problémákkal. És a Ratz család Jakob hatéves korában úgy döntött, hogy a kisfiú halláskárosult oldalát korai hallásgondozással kezelteti.

Eszközbeültetés gyerekeknél

A Ratz család számára az implantációig göröngyös út vezetett. Jakob és a szülei is elégedettek voltak az ADHEAR készülékkel. Az egyetlen zavaró dolog az volt, hogy mivel Jakob olyan sportokat űz, ahol megizzad, a tapadó adaptert gyakran cserélni kellett.

Szerencsére, Jakob szülei megismerkedtek Jakob csontvezetéses eszközét gondozó Thomas Ringhofer, MSc klinikai technikussal, aki egy alternatív megoldást kínált: a csonthoz kapcsolódó hallássegítő implantátumot, vagyis a BONEBRIDGE készüléket.

„Akkoriban a fül-orr-gégész szakorvosunknak az volt a véleménye, hogy implantátum használatához Jakob túl fiatal” – emlékszik vissza az édesanya. A család szerette volna kikérni más szakemberek véleményét is, ezért a Klagenfurti Körzeti Kórház Fül-orr-gégészeti osztályának implantátumokkal foglalkozó csapatához fordultak segítségért. Valójában, a BONEBRIDGE gyerekeknél már öt éves kortól alkalmazható. Az eszköz számára megfelelő elhelyezés meghatározásához a műtét előtt még kis méretű fej és vékony koponyacsont esetében is kötelező a CT-vizsgálat.

Karintiában jelenleg négy ezzel foglalkozó fül-orr-gégész szakorvos dolgozik. Mindannyian tapasztaltak a hallássegítő implantátumok helyének meghatározásában és a műtéti eljárásban egyaránt. Ausztriában 15 klinikán nyújtanak ellátást hasonló kórházi csapatok.

Műtét gondok nélkül

A Ratz családnak voltak olyan ismerősei, akik nem bíztak a műtét sikerében. Addig nem tapasztalták, hogy Jakobnak gondjai lennének, még akkor sem, ha épp nem viselte a hallókészülékét. „Természetes, hogy először mindenki aggódik, ha műtétről van szó!” – ismeri el Lisa Ratz. „Viszont én az egészségügyben dolgozom. Bízom a szakemberekben.”

Jakob, akinek édesanyja YouTube videókon mutatta meg mire számíthat, nem félt a műtéttől. „Összességében minden tökéletesen alakult. Szerintem az altatás előtti és utáni előkészületek több időt és energiát igényelnek, mint maga az implantátum-beültetés. A műtét után Jakobnak nem voltak fájdalmai. A műtétet gyakran sokkal bonyolultabbnak tartják, mint amilyen valójában.”

Két hónappal később, az első eszközpárosítás még egy meglepetést okozott. „Az ADHEAR-nek köszönhetően Jakob már tudta, milyen hallani mindkét oldalon. Viszont a BONEBRIDGE készülékkel a hangokat még hangosabban és tisztábban hallotta.” Most már egész nap hordja az audió processzort.

„A medencénk a kertben van. Mikor Jakob fürödni megy, leteszi a processzort. Viszont a WaterWear eszközzel a kétoldali implantátumot használó gyerekek nyugodtan fürödhetnek is.” Egyedül még azt nem találta ki, hogyan férhetne be a processzor a jégkoronghoz használt sisak alá – de olyan biciklis sisakot már talált, ahol ez sikerült!

Hallássegítő implantátum az iskolában

BONEBRIDGE készülékének aktiválása után Jakob hamarosan megkezdte az iskolát. Az osztálytársainak egyszer sem jelentett gondot sem az implantátum, sem a hozzá tartozó processzor.

Lisa Ratznak egy kétoldali hallókészülékkel élő karintiai általános iskolai tanár, Berger úr is sokat segített. Megbeszélték milyen kihívások várhatnak Jakobra és Lisa tanácsokat is kapott. Legutóbb, Berger úr Jakob osztálytársainak tartott egy kétórás előadást a hallás folyamatáról, így a gyerekek is sokkal jobban megérthetik Jakob helyzetét.

„Jakobot arra is felkészítenénk, hogy esetleg gúnyt űzhetnek belőle, de szerencsére eddig még nem voltak rossz tapasztalatai” – meséli boldogan az anyuka. „Épp ellenkezőleg, sok gyereknek nagyon tetszik a mágneses megoldás.” Jelenleg a család egyáltalán nem aggódik az iskolai történések miatt, és ami Jakobnak fontos, nyugodtan sportolhat is. „Valószínűleg profi jégkorongozó leszek!” – teszi hozzá. Ha majd a rajongói szurkolnak neki, Jakob remélhetőleg mindkét oldalon hallani fogja a BONEBRIDGE készülék segítségével – mint ahogy minden mást is, ami történik vele az életben.