A súlyos halláskárosodással született gyermekeknek, már életük korai szakaszában cochleáris implantátumot ültetnek be mindkét fülükbe. A siket felnőttek gyakran bizonytalanabbak ennek szükségességét illetően. Azonban a kétoldali implantátum még azok számára is előnyöket tartogathat, akik első cochleáris implantátumukat évekkel korábban megkapták.

Manapság a minkét fülbe beültetett – kétoldali vagy bilaterális – implantátum súlyos halláskárosult betegek esetében már alapellátásnak számít. A cochleáris implantátumok bevezetésének idején ez elképzelhetetlen volt. Csak az egy oldalon elvégzett beültetést is rengeteg műtét előtti vizsgálat előzte meg. Ennek az volt az oka, hogy az orvosok meg akartak bizonyosodni afelől, hogy a halláshoz feltétlenül szükséges hallóideg teljes mértékben működőképes. Valamint a “jobb” fület keresték.

Amennyiben a hallásvizsgálat eredményei hasonlóak voltak mindkét fül esetében, általában azt a fület javasolták műtétre, amelynél rövidebb ideje állt fenn a hallásvesztés vagy amellyel a beteg jobban hallott. Ez a betegek számára egy nehéz döntés volt, hiszen az akkori idők beültetési és műtéti technológiai eljárásai általában a megmaradt hallás elvesztéséhez vezettek. Választaniuk kellett a hallásjavító protézis és aközött, hogy továbbra is ragaszkodnak-e megmaradt hallásukhoz. Az implantátum használói egyhangúlag arról számoltak be, hogy számukra hatalmas megkönnyebbülést jelentett mikor ismét hallhattak, és családtagjaikkal valamint barátaikkal folytatott társas életükben a megszokott módon vehettek részt.

Úttörők a használatban

A gyógyszerész Rolf egyike volt az első betegeknek, aki rendkívül elégedetten hordta MED-EL Combi 40 cochleáris implantátumát. Olyannyira, hogy a másik fülén is szeretett volna egyet. Végül, 1998-ban az ENT klinikán teljesítették kérését. Ugyanebben az évben, az akkor négyéves kis Max követte ezt a példát és ő lett az első, kétoldali cochleáris implantátummal rendelkező gyermek. A kétoldali CI használata a felnőttek körében annyira meggyőző eredményeket hozott, hogy az orvosok úgy döntöttek, a kétoldali implantátumokat gyermekek számára is elérhetővé teszik.

Azóta is számos kórház kínálja kétoldali implantátumok beültetését az újonnan diagnosztizált siket gyermekek számára: ezt vagy egyszerre, egyetlen altatással járó műtéttel végzik el mindkét fülön, vagy rövid, 6-18 hónapos különbséggel egymást követő beültetések során.

Hétvégi tervek CI-vel

Péntek, délután 3 óra. Egy kétségbeesett anyuka telefonál: “Niko nem hall! És holnap lesz a bulija, amit a 7. születésnapjára tartunk, még bohóc fellépőt is rendeltünk, az összes barátját meghívtuk. El tudnánk most menni Önökhöz?!” A századfordulón egy ilyen telefonhívás egyáltalán nem számított szokatlannak. A CI-t használók általában mindkét fülükre súlyosan halláskárosultak voltak, de legtöbbjük csak egy implantátummal rendelkezett. Előfordult, hogy a problémát csupán az akkumulátor elhajlott érintkezője vagy a processzor egy helytelenül beállított kapcsolója okozta. Ha az implantátum használói nem tudták megjavítani a meghibásodást, a hétvégét teljesen hangok nélkül kellett tölteniük, hacsak a MED-EL cochleáris implantátumokkal foglalkozó mérnökei gyorsan el nem hárították a hibát. Ez a helyzet különösen a gyermekek számára volt mentálisan megterhelő, de a felnőtteknek is nehézségeket okozott.

Egyes esetekben még biztonsági kockázattal is járt. Előfordult, hogy egy általános iskolai tanár így panaszkodott: “Ha egy implantátumot használó gyereknél lemerült a készülékben az elem, a szülőket szoktuk felhívni. Attól féltünk, hogy a kisgyerek úgy indul haza, hogy az utcai zajokból semmit sem hall.”

Két készülék előnyei

Rolfnak teljesen igaza volt abban, hogy egy másik implantátumot is beültettetett. A második készülék előnye nem csak biztonsági tartalékként vagy a jobban funkcionáló fül teljes bizonyosságában mutatkozik meg. A kétoldali implantátumok leglényegesebb hozadéka a hangok alapján történő helymeghatározás képessége, valamint a használók azt is el tudják dönteni, hogy a hangforrás tőlük balra vagy jobbra helyezkedik el.

Az összes többi előny ebből a kettőből származik, hasonlóan a két tökéletesen működő füllel, vagyis binaurális hallással rendelkező emberek esetéhez[1]. A Wurzburg Egyetemi Kórház szakértői mindezt már a első két, kétoldali CI-val rendelkező betegük esetében megállapították. Tapasztalataikat egy tudományos tanulmányban jelentették meg. A tanulmányban résztvevő összes beteg estében, a kétoldali CI használatával jelentősen javult a háttérzajból kiszűrt beszédértés. Ezt a tanulmányt számos, a beszédértésre és hanglokalizációra összpontosító kutatás követte. A tudósok minden korábbinál jobban egyetértettek a következőben: a mindkét fülükre siket betegek esetében a a kétoldali CI beültetése egyértelmű előnyökkel jár.

A kétoldali implantátumok leglényegesebb előnye a hangalapú helymeghatározás képessége – mely veszélyes helyzetekben különösen fontos szerepet játszik.

A lehető leghamarabb

A cochleáris implantátumok szakértői, Joachim Müller, Franz Schön és Jan Helms, akik egyben a kétoldali cochleáris implantátumokról szóló első tanulmány szerzői is, arra a következtetésre jutottak, hogy a második implantátum előnyei függetlenek az első és második beültetés között eltelt időtől. Azonban, az idegi fejlődési folyamatokról szerzett ismereteink ezt némiképp módosítják. “Az agyunkat az idegsejtek közötti kapcsolatok, az úgynevezett szinapszisok határozzák meg” – magyarázza Andrej Kral, a Hannoveri Orvosi Egyetem neurológusa a “Schnecke” magazinnak adott interjújában[2]. Az emberi agy és szinapszisai képlékenyek, képesek a tanulásra. A hallás elvesztése egyfajta tanulási folyamatot indíthat el, mely az agy átrendeződéséhez vezethet. Ez teszi lehetővé a megmaradt hallás hatékony alkalmazását.

Kral szerint “A halláskárosodás különösen gyerekkorban, az agy fejlődésének időszakában fejt ki jelentős hatást”. “A legtöbb szinapszis…a hallás alapú megtapasztalástól függ.” A hallási folyamat megtanulása felnőttként sokkal nehezebb: “Összetett idegrendszert, komplex agyi irányítást kíván. Csupán abban az esetben fejlődhet ki, ha a hallás folyamatát már fiatalon begyakoroljuk. A fiatalon tapasztalt hallást később, a fejlődési folyamat kritikus szakászának lezárását követően már soha nem lehet pótolni. Éppen ezért a gyermekkori halláskárosodást a lehető leghamarabb kezelni kell.”

Kral egy kutatótársa, Angelika Illg, eredményeire hivatkozik: A Hannoverben található DHZ német hallásközpontban végzett kutatásai során Illg és csapata úgy találta, hogy azok a kétoldali siketséggel született gyermekek, akik a második implantátumukat jóval az első beültetését követően kapták meg, a második implantátummal lassabban fejlődtek.

Késleltetett kezdés – mégis sikeres eredmény

A fenti és hasonló tanulmányok alapján, azok a gyerekek, akik már jóval régebben megkapták az első implantátumukat nem számíthattak a második beültetésére. Annak ellenére sem, hogy a Wurzburgban működő kutatócsoport sikeres eredményeket mutatott fel azokban az esetekben is, ahol a két beültetés között hosszabb időszak telt el. Andrej Kral, aki Hannoverben az audiológiai neurológia elnöki tisztjét tölti be, egy 2013-as interjúban kifejtette, hogy egy később beültetett második implantátumhoz szükséges binaurális, vagyis minkét fület használó, készségeket beszéd- és nyelvterápiával lehet javítani.[3]

Korábban úgy vélték, hogy a hangalapú helymeghatározás egyike volt azon speciális binaurális képességeknek, melyet csupán életünk korai szakaszában tudtunk elsajátítani. Egy 2018-as tanulámányában, a tudós Catherine Killian ezt a feltételezést kétoldali CI beültetéssel rendelkező gyermekek estében közelebbről is megvizsgálta [4]. A kutatás során Killian és munkatársai több, mint 100 olyan gyermeket vizsgált meg, akinek a kétoldali implantátumok első és második beültetései között akár 12 év is eltelt.

“A kétoldali, súlyos halláskárosodással rendelkező gyermekek estében a beültetések között eltelt időt a minimálisra kell csökkenteni” – Killian így összegezte a kutatás eredményeit. Ezt az alábbival magyarázta: a beültetések között eltelt hosszú időszak … a hangforráson alapuló helymeghatározás vonatkozásában rosszabb eredményeket mutatott a kétoldali cochleáris implantátumot használó gyermekeknél. A kutatás eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a gyerekeknél a második CI beültetése még abban az esetben is előnyökkel járt, ha több, mint 10 év telt el az első implantátum beültetése után.

 

 

A különbség a technológiában rejlik!

Két tudós, Bradford és Leeds, kutatásuk [5] során azt is hangsúlyozták, hogy ezeknél a gyerekeknél a sikeres hangon alapuló helymeghatározás jelentősen függ az implantátum típusától. A MED-EL cochleáris implantátumot használó betegeknél a helymeghatározás pontosabb és akár azokat az eredményeket is elérheti, amely a beültetések között eltelt ötéves időszak esetében jellemző.

 

 


[1] További cikkeink: More than the sum of its parts

[2]Research for good hearing, implantable hearing systems – interjú Prof. Dr. Andrej Krallal, forrás: Schnecke, 82. kiadás, 11f o., 2013. december

[3] hivatkozás: Research for good hearing, implantable hearing systems – interjú Prof. Dr. Andrej Krallal, forrás: Schnecke, 82. kiadás, 11f o., 2013. december

[4] Killian C, Scally A, Killian E, Totten C, Raine C, Factors Affecting Sound-Source Localization in Children with Simutaneous or sequential bilateral cochlear implantation. Ear Hear. 5 Doi: 10.1097/AUD.0000000000000666

[5]Killian C, Scally A, Killian E, Totten C, Raine C, Factors Affecting Sound-Source Localization in Children with Simutaneous or sequential bilateral cochlear implantation. Ear Hear, 2018. október 5. Doi: 10.1097/AUD.0000000000000666