A cochleáris implantátumok segítenek a hirtelen teljes hallásvesztés után
Néhány későbbi CI-használó állítása szerint a hallásképességük jelentősen romlott, vagy akár teljesen eltűnt, bármiféle nyomon követhető kiváltó ok nélkül. A hirtelen hallásvesztés egy speciális szenzorineurális halláscsökkenés, de a kifejezés a különböző okú halláscsökkenések gyűjtőfogalmaként is szolgál. A cochleáris implantátumok teljes mértékű hallásvesztés esetén segítenek.
Tegnap még minden rendben volt, ma pedig hirtelen úgy érzed, mintha nedvszívó vatta lenne a füledben? Ennek oka akár a hirtelen hallásvesztés lehet, még a fiataloknál is. A legfontosabb tünet a leírt, általában 15-30 decibeles halláscsökkenés több szomszédos frekvencián, általában csak az egyik fülben. Ritkán, azonban akár egyszerre 70 decibel értékű hallásvesztés is előfordulhat a hirtelen hallásvesztés során.
"Egyszer csak, amikor az arcomat borotváltam, sokkal halkabban hallottam az elektromos borotvát az egyik fülemre" - mondja egy érintett. Mások hirtelen szokatlan ónos vagy visszhangos hanghatásról számolnak be az adott fülben. Az egyoldalú előfordulás miatt az első feltűnő tünet gyakran az, hogy a hangforrások lokalizálása hirtelen nehézzé vagy akár lehetetlenné válik.
Dr. Wendelin Wolfram a Wels-Grieskircheni Klinika fül-orr-gégészeti osztályának főorvosa. Az ottani ambulancián 2022 nyarán hetente hat-nyolc beteget kezeltek hirtelen hallásvesztés miatt, télen általában valamivel többet, ahogy ezt a fül-orr-gégész sokéves tapasztalatból tudja.
A hirtelen hallásvesztés kellemetlen mellékhatásai
A hirtelen hallásvesztés mellett az érintett fül gyakran olyan fülcsengést is tapasztal, amely nem magyarázható semmilyen külső hangforrással: ez az állapot tinnitus néven ismert. "A feltételezések szerint az agy kompenzálja azokat a frekvenciákat, amelyeken kevesebbet hallunk, és így egyes zajokat, például egy magas sípoló hangot, szubjektíven érzékelünk" - magyarázza Dr. Wolfram.
Néhány érintett különösen zavarónak találja az ilyen zajokat: mivel a központi hallórendszernek több erőforrásra van szüksége az immár halkabb hallási benyomások feldolgozásához, a zaj különösen károsan hat a felismerésre és a megértésre. A jó hír az, hogy a szédülés ritkán tartozik a kísérő tünetek közé.
A hirtelen hallásvesztésnek sok kiváltó oka lehet, de a zaj nem tartozik közéjük.
Egy diszkóból vagy koncertről távozva valószínűleg mindenkinek volt már olyan élménye, hogy az utcai és környezeti zajok hirtelen "kellemesen csendesnek" hatnak. Az érzékelt halláscsökkenés hirtelen következik be, és ezért azonnal észlelhető. Ez ebben a tekintetben hasonlít a hirtelen hallásvesztéshez, de egyértelműen megkülönböztethető attól. Általában azonban a hallás ilyen esetben is helyreállhat, ha a zajt hosszabb pihenőidő követi, a zajterhelés nem túl gyakori, és a zaj nem haladta meg a fájdalomküszöböt jóval meghaladó hangerőt.
A klasszikus hirtelen hallásvesztés esetében azonban nem ez a jellemző, kiváltó okai között többféle tényezőt is feltételeznek: "Ez lehet keringési zavar, a hallóideg gyulladása, az érzékelő sejtek degenerációja vagy akár a belső fül anyagcserezavara. A hirtelen hallásvesztés tényleges okai azonban még mindig nem bizonyítottak" - magyarázza Dr. Wolfram, és ezzel magyarázza, hogy a megelőzés itt aligha lehetséges. Ha azonban a hirtelen hallásvesztés tünetei jelentkeznek, legkésőbb 48 óra elteltével szakorvoshoz kell fordulni!
Ugyan ez nem egészségügyi vészhelyzet, de tanácsos egy gyors kivizsgálás!
Dr. Wolfram megnyugtatja az érintetteket: "Nagyon jó az öngyógyító tendencia a hirtelen hallásvesztéssel kapcsolatban. A tünetek 60-70 százaléka néhány héten belül spontán megszűnik. Éppen ezért még a terápia megkezdése elött, de már a tünetek megjelenése után 48-72 órán belül meg kell győződnünk arról, hogy a panaszok javulnak-e már."
"Idősebb korban néha az érelzáródások okozzák a halláscsökkenést" - mondja Dr. Wolfram, és a hirtelen hallásvesztés egy különösen kellemetlen formáját ismerteti: azoknak az ereknek az elzáródását, amelyeknek a belső fülben lévő csigahártyát kellene oxigénnel ellátniuk. "Az ilyen halláskárosodás ritkán fordítható vissza."
Mivel egyes esetekben maradandó halláskárosodás is kialakulhat, javasolt a szakorvosi vizsgálat. Felmérhetik, hogy szükséges-e a gyógyszeres terápia: általában ambulánsan adagolt kortizon. Ezek gyulladáscsökkentő hatásúak és elősegítik a sérült sejtek helyreállítását.
Maradandó halláscsökkenés és visszatérő hirtelen hallásvesztés
Európában és az Egyesült Államokban minden 10 000 lakosból évente egy-kettő szenved hirtelen hallásvesztést. Ha a hallás ezt követően nem áll helyre teljesen, hallókészülék vagy hallásimplantátum segíthet. Ritkán fordul elő, hogy egyetlen hirtelen hallásvesztés tartós, funkcionális siketséget okoz az érintett fülben: A CI-jelöltek kevesebb mint tíz százaléka veszítette el hallását ilyen módon.
A CI-használók 30-40 százaléka azonban "ismételt hirtelen hallásvesztés" következtében siketül meg. Ez nem klasszikus hirtelen hallásvesztés, hanem a belső fül egy másik betegségének egy része. Ezért az ismételt hirtelen hallásvesztés esetén hasznos a kivizsgálás, bár a belső fül betegségeinek ok-okozati terápiája ritkán áll rendelkezésre.
