Cytomegalovírus: a veleszületett, nem öröklődő, progresszív halláscsökkenés leggyakoribb oka.

Egészséges gyermekek vagy felnőttek esetében a citomegalovírus vagy, más néven CMV ártalmatlan. Ezt a herpeszvírus családba tartozó kórokozót legfeljebb influenzaszerű tünetekkel lehet észrevenni. A vírus azonban - akárcsak a nátha, a bárányhimlő vagy az övsömör esetében - a szervezetben marad, és az immunrendszer legyengülése esetén újra aktiválódhat. A gyenge immunrendszerrel rendelkezők tüdőgyulladást vagy májgyulladást is kaphatnak a CMV-től.

A CMV különösen veszélyes a magzatra: A méhen belüli CMV-fertőzés - a Down-szindrómával együtt - világszerte a veleszületett károsodások, köztük a halláskárosodás és más kommunikációs zavarok két leggyakoribb oka. A fertőzött gyermekek hallásának, beszédének és kommunikációjának fejlődését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és holisztikus terápiát kell alkalmazni.

Az ilyen veleszületett vagy connatalis fertőzés (cCMV) következtében kialakuló fogyatékosságok gyakoribbak, mint a rubeolafertőzés, a HIV-fertőzés vagy az alkoholfogyasztás következtében kialakuló fogyatékosságok; ugyancsak gyakoribbak a hirtelen csecsemőhalál szindrómánál (SIDS). A vírus és következményei ezzel ellentétben már kevéssé ismertek. Azonban már a terhesség alatti fokozott higiénia is jelentősen megvédheti a születendő gyermeket!

A connatalis CMV-fertőzés halláskárosodást okozhat!

A CMV vírussal először megfertőződött terhes nőknél a kórokozó minden második-harmadik esetben átadódik a születendő gyermeknek; az újrafertőződéseknél valamivel kisebb a kockázat. A fertőzött gyermekek akár teljesen tünetmentesek is lehetnek. Tízből egy fertőzött csecsemő azonban születéskor tüneteket mutat: Sárgaság, soványság, tüdőgyulladás, rossz májműködés, láz, agyvelőgyulladás, görcsrohamok.

Az említett tüneteket mutató újszülöttek hatvan százaléka súlyos, maradandó szellemi vagy fizikai károsodást szenved, beleértve a halláskárosodást, sőt a süketséget is. Egyensúlyzavarok és táplálkozási problémák is jellemzőek. A súlyos, maradandó károsodás kockázata különösen nagy a terhesség első trimeszterében bekövetkezett fertőzés esetén. Ugyanakkor még a tünetmentes, cCMV-vel fertőzött újszülöttek 10-15 százaléka is elveszítheti hallását gyermekkorában.

A cCMV-vel összefüggő halláscsökkenés előfordulhat az egyik vagy akár mindkét oldalon, egyidejűleg vagy késleltetve a második oldalon. Ha a korai életévekben nincs halláscsökkenés, a fertőzés a későbbi években sem befolyásolja a hallás képességét; azonban felnőttként gyakran még a teljesen normális hallásküszöbbel rendelkező érintettek is nehezebben fejezik ki magukat szóban, ráadásul a kommunikációhoz szükséges kognitív képességek is sokszor korlátozottak.

A halláskárosodást a kommunikáció egyéb problémái is súlyosbítják

"Nem a halláskárosodás az igazi probléma!" - panaszkodnak egy kétoldali CI-vel ellátott iskolás gyermek szülei, aki CCMV-fertőzés következtében megsüketült. A cCMV miatt megsiketült CI-gyermekeknél a beszédértés általában lassabban fejlődik. Ez más tünetekkel is összefüggésben állhat, amelyek a cCMV következtében jelentkezhetnek: a hallástól független szókincsfejlődés késése, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), csökkent impulzuskontroll vagy koncentrációs képesség, kognitív késések vagy mozgásszervi zavarok. Az érintetteknek nehézségeik lehetnek a hosszú vagy összetett mondatok megértésében. Mindez jelentős hatással van a tanulmányokra és a társas kommunikációs képességre.

Egy svéd felmérésben az érintett gyermekek szülei éppen ezért azt kérik, hogy az egyes tüneteket ne egymástól függetlenül kezeljék, hanem a cCMV-fertőzésre mint a kiváltó okra helyezzenek nagyobb hangsúlyt a terápián. Az érintett gyermekeknél rendszeres hallásvizsgálatot kell végezni; minden olyan tünetet meg kell vizsgálni, amely a kommunikációt befolyásolhatja - beleértve a kognitív képességek tesztelését is.

A citomegalovírus gyakorisága: igen változó.

A CMV- és cCMV-fertőzések gyakoribbak a fejlődő országokban, mint a fejlett országokban. Különösen Brazíliában és Afrikában regisztráltak magas számokat, Finnországban pedig alacsonyabbakat - állapította meg Doz. Dr. Ulrika Löfkvist 2022-ben, aki az Uppsalai Egyetemen Prof. Dr. Eva Karltorp csoportjában végez CMV-kutatásokat. Mindazonáltal Löfkvist szerint még Svédországban is a felnőttek 70 százaléka, az újszülöttek pedig 0,5 százaléka fertőzött CMV-vel.

Egyes becslések szerint az Egyesült Államok egyes részein a gyermekgondozási intézményekben élő gyermekek akár 80 százaléka is fertőzött lehet. A vírus testnedveken keresztül terjed: a vér, a vizelet, az anyatej, az ondó és a hüvelyváladék mellett a nyál, a könny és az orrváladék is lehetséges átviteli közeg. Ezeket a kisgyermekek bőségesen terjesztik társaik és gondozóik között.

Mivel a citomegalovírus kenetfertőzéssel, testnedveken keresztül terjed, terjedése függ az adott népsűrűségtől és higiéniai lehetőségektől. Ugyanakkor az időjárási körülmények is befolyásolják, hogy a vírusok mennyi ideig képesek túlélni és terjedni. "A svéd időjárás tökéletes a CMV számára" - magyarázza Prof. Wolf-Dieter Baumgartner, MA CI-specialista. A CIA elnöke a stockholmi Karolinska Egyetemi Kórházban is aktív, ezért ismeri az ottani CMV-kutatásokat.

Bár a CMV terjedése Ausztriában nem ismert pontosan, a vírus itteni körülményei hasonlóak a németországiakhoz. A Robert Koch Intézet szerint az ott élő felnőttek közel fele hordozza a vírust, és a terhes nők 0,5 százaléka fertőzött; globálisan a terhes nők két százaléka fertőzött. PProf. Baumgartner az általános CMV-szűrést Ausztriában egy másik okból is szükségtelennek minősíti: "Nincs hozzá kapcsolódó terápia vagy következmény".