A hallókészülék és a hallásjavító implantátum csökkenti a demencia kockázatát

A halláskárosodás és a demencia közötti kapcsolat

Prim. Dr. Thomas Keintzel ©Robert Maybach

A „Mit allen Sinnen” (magyarul: „Minden érzékszervvel”) fórumon, amelyet a Klinikum Wels-Grieskirchenben rendeztek meg, mintegy 300–400 résztvevő követte az előadásokat.
A szakértők többek között a krónikus köhögésről, a gyakori szembetegségekről, a súlyos bőrbetegségek megelőzéséről és kezeléséről, valamint a hallás és a demencia közötti kapcsolatról osztottak meg új ismereteket.
A kérdések és válaszok szekciójában a téma középpontjába a hallásvesztés került.
Ahogy Dr. Thomas Keintzel, a klinika Fül-, orr- és gégészeti osztályának vezetője összefoglalta: a legtöbb kérdés olyan emberektől érkezett, „akik maguk is hallásvesztéssel élnek, és elégedetlenek jelenlegi hallásellátásukkal.”

A hallás és a gondolkodás szorosan összefügg

Néhány mondattal később sok kérdező felismerte, hogy a hallásvesztés következtében náluk már megkezdődött bizonyos kognitív változás.
A hangfeldolgozás és a neurokognitív funkciók szorosan összefüggnek egymással.
A kognitív hangfeldolgozás megváltozása önmagában még nem demencia, de demenciához vezethet, vagy akár annak korai jele is lehet.
Számos kutatás igazolja, hogy a hallásvesztés és a demencia kölcsönösen befolyásolják egymást.

A korai hallásjavítás védi az agyat

Ahogy Dr. Keintzel magyarázza, a neurokognitív változások képalkotó diagnosztikával is kimutathatók: „a hippocampus térfogata csökken.”
Ez igaz mind az enyhe kognitív zavarokra, mind a kialakult demenciára.
A korai hallásellátás – például hallókészülékekkel vagy cochleáris implantátummal – stabilizálhatja a kognitív teljesítményt, és csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.

Életminőség idősebb korban

„A WHO Globális Betegségteher (Global Burden of Disease) című tanulmánya szerint a hallásvesztés és a demencia is a fejlett országok legjelentősebb betegségei közé tartozik, amelyek súlyosan rontják az életminőséget” – számol be Dr. Keintzel.
A fül-orr-gégész szakorvos különösen elkötelezett minden korosztály halláskárosult betegei iránt, és a hallásimplantátumok egyik elismert szakértőjének számít.
Ausztriában az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint jelenleg 130 000–150 000 ember él demenciával, és ez a szám folyamatosan emelkedik.
„2050-re ez a szám várhatóan megduplázódik” – magyarázza Keintzel, aki szerint ennek fő oka a társadalom elöregedése.

A demencia kockázati tényezői és miért része a hallás

Az elsődleges demencia közvetlenül az idegsejtek pusztulásának következménye, míg a másodlagos demenciát külső tényezők vagy egyéb betegségek váltják ki.
A 2024-es Lancet-jelentés 14 tudományosan igazolt kockázati tényezőt azonosított – ezek közé tartozik a hallásvesztés is.
Dr. Keintzel hangsúlyozza: „Rajtunk is múlik, mennyire védjük aktívan az agyunkat.”
A rendszeres hallásvizsgálatok és a korai kezelés jelentősen csökkentik a hallásvesztés és a demencia kialakulásának kockázatát.

Az életkorral összefüggő hallásvesztés és a kognitív képességek kapcsolata (Lin, F. R. & Albert, M., 2014: Hearing loss and dementia – who is listening? Ageing & Mental Health, 18(6), 671–673. https://doi.org/10.1080/13607863.2014.915924)

Hallásvesztés – több mint az öregkor kellemetlen velejárója

„A hallást és a kogníciót nem lehet egymástól elkülönítve vizsgálni – még fiatalok esetében sem” – hangsúlyozza Dr. Keintzel.
A kutatások szerint azoknál, akiknek a hallásvesztését nem kezelik, jelentősen megnő a demencia kockázata.
60 éves kortól kezdve a hallás teljesítménye évente körülbelül egy decibellel csökken.
A 60–70 évesek 30%-át érinti, a 70 év felettieket pedig még nagyobb arányban.
Az életkor nemcsak a fület, hanem az agy központi hangfeldolgozó folyamatait is befolyásolja – ez pedig kulcsfontosságú tényező a hallásvesztés és a demencia kialakulásában.

Hallásimplantátumok – a mentális frissesség megőrzéséért

„A hangingerlések aktívan tartják az agyat. Ha ezek hiányoznak, az agy gyorsabban kezd leépülni” – figyelmeztet Dr. Keintzel.
A hallókészülékek vagy a cochleáris implantátumok, a megfelelő hallástréninggel kombinálva, lassíthatják a neurokognitív képességek hanyatlását.
A klinikai példák is ezt támasztják alá: egy idős beteg az implantáció után újra élettel telivé vált, ami jól mutatja, hogy a megfelelő hallásellátás segíthet megelőzni a demenciát – különösen, ha időben történik.

Korai diagnózis a kettős szűrésnek köszönhetően

A hallásvesztés és a demencia hasonló tüneteket mutatnak: társas visszahúzódás, lassabb gondolkodás és a kérdések gyakori ismétlése.
Ezért Dr. Keintzel azt javasolja, hogy hallásproblémák esetén kognitív szűrés is történjen.
A speciális O-DEM teszt segítségével a demencia korai stádiumban felismerhető, így a kezelés időben megkezdhető, és a szellemi hanyatlás lassítható.

Amerikai kutatási eredmények

Már 2014-ben amerikai kutatók kimutatták [1] az összefüggéseket:

• Halláskárosodás esetén az érintetteknek több erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy helyesen értelmezzék azt, amit hallanak: a hallgatás állandó multitasking.
• A fülben bekövetkező változások a központi hangfeldolgozásban is változásokat okoznak, ami kognitív elváltozásokhoz vezet.
• A hallásproblémák miatt az érintettek gyakran visszahúzódnak a társas kapcsolatokból, és elszigetelődnek a környezetüktől.

Ezek a tényezők mind rontják az általános kognitív működést, amit tovább súlyosbíthatnak egyéb egészségügyi problémák, például keringési zavarok vagy az öregedés.
Akiknek a hallásuk miatt nagyobb erőfeszítést kell tenniük a hallottak megértéséért, azoknál kevesebb szellemi kapacitás marad más feladatokra.
Ha valakinek kevesebb kognitív tartaléka van, ez idővel mások számára is észrevehetővé válik.
„Nem az intelligenciáról van szó, hanem arról, hogy valaki mentálisan mennyire marad friss” – hangsúlyozza Prim. Keintzel.

A demencia aktív megelőzése hallásjavító implantátummal

A mentálisan friss emberek hosszabb ideig képesek kompenzálni a hallásvesztést, de kortól függetlenül fontos, hogy időben cselekedjenek!
A fül-orr-gégész szakorvos felidéz egy 80 éves pácienst, aki korábban társaságkedvelő és élettel teli ember volt, ám hallása romlásával fokozatosan visszahúzódott.
Mire végül a klinikára került, már gyakorlatilag nem hallott, és életkedvét is elveszítette.
A klinika csapata meggyőzte, hogy vállalja a cochleáris implantációt, és az orvos beszámolója szerint, ahogy a hallása visszatért, a szellemi és lelki vitalitása is újjáéledt.
„Ha nem kapott volna CI-t, valószínűleg hamarosan kognitív hanyatlás következett volna be nála” – mondja Dr. Keintzel.

A hallásproblémák ugyanakkor a demencia kialakulásának korai figyelmeztető jelei is lehetnek.
„A Baltimore Longitudinal Study-hoz hasonló kutatások kimutatták, hogy azoknál a kognitívan egészséges embereknél, akik halláscsökkenéssel élnek, lényegesen nagyobb a kockázata annak, hogy később demenciával összefüggő betegségek alakuljanak ki.”
A két állapot tünetei gyakran hasonlóak: szociális visszahúzódás, lassabb gondolkodás, a beszélgetések nehezebb követése, valamint az, hogy az érintettek gyakran visszakérdeznek.
Éppen ezért a korai hallásellátás az egyik legeredményesebb megelőző lépés a demencia ellen.

A hallás frissen tartja az agyat, és a kognitív egészség mutatója

„A hangingerlések aktívan tartják az agyat. Ha ezek hiányoznak, az agy gyorsabban kezd leépülni” – figyelmeztet Dr. Keintzel.
A hallókészülékek vagy hallásimplantátumok, a megfelelő hallástréninggel kombinálva, lassíthatják a halláskárosodott emberek neurokognitív hanyatlását.
Különösen az idősebb felnőttek profitálnak a modern hallásmegoldásokból.
„A bizonyított hatékonyság ellenére az emberekben még mindig sok az előítélet a hallókészülékekkel szemben.
Ausztriában az érintetteknek mindössze 15–20%-a használja őket!”

Ha a páciens nem elégedett a hallókészülékével

Prim. Dr. Keintzel szerint a fül-orr-gégész szakorvos kötelessége, hogy alapos differenciáldiagnosztikai vizsgálatot végezzen:

• Szükség van a készülék pontosabb beállítására?
• Más eszközre vagy implantátumra való áttérés javasolt?
• Jelen vannak már neurokognitív zavarok?

Az utóbbi esetben Dr. Keintzel hallástréning és kognitív tréning kombinációját javasolja.
Az agyat rendszeresen edzeni kell, akárcsak egy izmot – különben képességei leépülnek, és csak gyakorlással aktiválhatók újra.
„Ez olyan, mint egy súlyzós edzés az idegi feldolgozás számára” – jegyzi meg tréfásan.

Másrészt bizonyos demenciatípusok jellemzően halláskárosodással kezdődnek.
Az Osztrák Fül-orr-gégészeti Társaság Audiológiai Munkacsoportjának vezetőjeként Keintzel a következőket ajánlja:
„Ha kognitív hanyatlás jelei mutatkoznak, mindig szükséges hallásszűrést is végezni.
Fordítva pedig: ha halláskárosodás áll fenn, és felmerül a kognitív zavar gyanúja, demenciaszűrésre van szükség.”
Ha az érintettek nemcsak rosszabbul értik a beszédet, hanem általánosságban is lassabban reagálnak, akkor haladéktalanul javasolt az O-DEM teszt,
egy kifejezetten halláskárosult betegek számára kifejlesztett kognitív szűrővizsgálat.

Hivatkozások

[1] Livingston G Huntley J Liu KY et al. Demencia megelőzés, beavatkozás és gondozás: a Lancet Állandó Bizottság 2024. évi jelentése. Lancet. 2024, https://doi.org/10.1016/S0140-6736(24)01296-0