Olvasástanulás gyorsan, egyszerű feladatokkal

Az alsó tagozat tanulmányainak központjában az olvasás és az írás áll, hiszen ez a későbbi tanulás alapja. A hallássérült diákok támogatása nem csak a megfelelően beállított hallókészülékeket jelenti, hanem olyan feladatokat is, amelyek segítenek a hangok megkülönböztetésében és az olvasáshoz szükséges motiváció kialakításában.

„Az olvasás és az írás ma már alapvető elvárás” – mondja Ursula Baatz, az oktatásról Dürnsteinben tartott konferencia tudományos kurátora. Úgy gondolja, hogy a jövőben egyre nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon a megfelelő olvasási és írási készség nélkül. Lényegében, a továbbtanulási képzések alapja az írásbeliség. Az olvasási és írási készségeknek a mindennapi életben és a kikapcsolódásban is fontos szerepe van.

Joanna Shepherd a MED-EL rehabilitációs csapatának vezetőjeként a hallás utáni értés, az olvasott szöveg értése és az elbeszélő készség közötti szoros kapcsolatra világít rá. „Függetlenül attól, hogy egy történettel hallás, olvasás, elbeszélés vagy írás útján találkoznak, ahhoz, hogy valóban a történet részesei lehessenek, a gyerekeknek rendelkezniük kell nyelvi készségekkel, az információ rendezésének képességével, verbális emlékezettel és kognitív megértéssel.”

Az egyén hallási képességétől függetlenül, a hallás utáni emlékezet is lehet sérült. „Azt már megfigyeltem, hogy a hallássérült gyerekeknek többször el kell ismételni a dolgokat” – magyarázza Michaela Velissaris, aki Bécsben oktat hallássérült gyerekeket. „Normál esetben a hangok megkülönböztetésének képessége óvodás korban kialakul. Ha egy gyereknek a hallásfejlődés során problémái vannak, előfordulhat, hogy ebben a korban még nem képes tudatosan különbséget tenni a hangok között vagy nem tudja azokat összepárosítani.”

Különböző tanulási módszerek

Nicole Supper egy bécsi általános iskolában tanít. „A tanár döntése, hogy milyen módszerrel tanítja meg olvasni a gyerekeket, persze ez az olvasókönyvtől is függ.” Két eltérő módszer választható: a hangoztató – elemző-összetevő és a globális-szintetikus. Például, a hagyományos betűzés a szintetikus módszer eleme: a gyerekek először a betűket tanulják meg, melyekből aztán szavakat alkotnak. „Volt egy kis tanítványom, aki sokáig „mama” helyett azt olvasta, hogy „em-a-em-a”” – meséli mosolyogva a tanítónő. Ezért van az, hogy manapáság a gyerekek a betűzés során mássalhangzókat már a kiejtést segítő magánhangzó nélkül tanulják, vagyis az „m” betű kiejtve nem „em”, hanem „mmm”.

A szintetikus megközelítések olyan fonetikus módszereket is alkalmaznak, melyek központjában a kiejtett szó hangjai állnak. Erre egy példa a kezdőhangokat felhasználó módszer: a betűket olyan szavak segítségével tanítják, amely az adott betűnek megfelelő hanggal kezdődik, „M, mint mama”. A szintetikus módszerek folyamata megegyezik, vagyis a különálló betűk, illetve hangok összefüggő olvasássá fejlődnek.

Ezzel szemben, az elemző módszerek kiindulóponjai egész szavak vagy rövid mondatok. Például, a „nagymama” és a „nagypapa” szavak összehasonlítása segít a betűk felismerésében. „Ezt a módszert nem sok osztályban alkalmazzák, mert inkább a jól teljesítő gyerekeknél érhető el vele eredmény” – magyarázza Nicole Supper. „Leggyakrabban a fonetikus módszert, illete különböző megközelítések kombinációját használjuk.”

Olvasástól a megértésig

„A halláskárosult gyerekeknek az átfogó módszerek a hasznosabbak, de a cochleáris implantátummal rendelkező gyerekeknél a fonetikus alapokra építkező módszerek is alkalmazhatók. Végeredményben a fonémák és a betűk párosítását semmiképp nem kerülhetjük el” – meséli tapasztalataira hagyatkozva Michaela Velissaris. „Ahol a hangokat nem lehet kellőképpen megkülönböztetni, a hanghoz rendelt mozdulatok vagy jelek segíthetnek.”

A használt eszközöktől függetlenül, a végső cél minden gyerek esetében a hangosan kiolvasott, szavakat megkülönböztető, átfogó olvasás elérése. „Sajnos, előfordul, hogy a gyerekek nem rendelkeznek olyan bő szókinccsel, mint azt az olvasókönyvben található szövegek megkívánják” – Michaela Velissaris ebben annak veszélyét látja, „hogy a gyerekek elkezdik mechanikusan, értés nélkül olvasni a leírt szöveget.”

„Az egyik tanítványomnál már első osztályban, október végén észrevettem, hogy az ismételt gyakorlás ellenére sem tudja felismerni a betűket és nem tudja hozzájuk rendelni a megfelelő hangokat sem” – emlékszik vissza Nicole Supper. Ezt okozhatják memóriazavarok, illetve a vizuális vagy akusztikus differenciális zavarai. Ez utóbbi függ a hallóképességtől is. A munkája iránt elkötelezett pedagógus azt javasolja, hogy az érintett gyerekek szülei kérjék szakemberek segítségét a pontos diagnózis felállításában.

A jó hallás segíti az olvasást

„Különösen akkor kell nagyon odafigyelni, amikor részletesebben kezdjük oktatni a nyelvtant.” Nicole Supper tapasztalatai szerint mindennapi beszédjükben nem csak azok a gyerekek használnak nyelvtanilag helytelen mondatokat, akik az oktatásban tanult, második nyelvükön (L2) sajátítják el az ismereteket. Viszont azt is megfigyelte, hogy „ha a tanár helyesen beszél, a gyerekek hamar alkalmazkodnak a helyes kiejtéshez.” Természetesen abban az esetben, ha a gyerekek jól hallanak és képesek megkülönböztetni a hangokat és fonémákat.

„Az ábécével rendelkező nyelvek esetében” amilyen a magyar nyelv is, „a fonémáknak a kiejtett szavakban való felismerése segíti a szavak írásmódja mögötti logika megértését is” – magyarázza a rehabilitációra szakosodott Nicole. Azok, akik képesek a szavak egyes hangjainak hallás utáni elkülönítésére és ezekhez hozzá tudják rendelni a megfelelő jeleket, vagyis a betűket, képesek legalább hozzávetőlegesen helyesen írni. Éppen ezért a jó hallás fontos a helyesírás fejlődésében. Hallássérült tanulóknál ehhez alapvető a jó hangminőségű hallássegítő eszköz és az optimális egyéni beállítások alkalmazása.

Nicole ezt az idősebb gyerekek és a felnőttek számára kifejlesztett, pont fordított elven működő terápiához hasonlítja: „Itt az írott nyelv segíti a hallott beszéd megértését.”

A könyvek segítenek az olvasás elsajátításában

„Az, hogy milyen sikeres az írott nyelv megértése, számos tényezőtől függ” – magyarázza Joanna Shepherd, többek között ezek közé sorolja az általános nyelvi fejlődést és ismereteket, a hallás utáni és látás alapú emlékezőképességet és a „hangtani tudatosságot”. Ez utóbbi alatt azt értjük, hogy valaki képes tudatosan felismerni a beszéd elemeit és ezeket meg is tudja egymástól különböztetni, azaz, a szavakat le tudja bontani különálló szótagokra és hangokra, és fordítva, ezeket össze tudja rakni szavakká. A beszéd hangi szerkezetének hangtani feldolgozásának fontosságát egyik tanulmányában a grazi fejlődéspszichológus, Karin Landerl is bizonyította. [1]

Joanna Shepherd számos, a normál hallású és halláskárosult gyerekek körében végzett, az írás és az olvasás elsajátítását vizsgáló tanulmányra hivatkozik [2]: „A közös olvasás élmények az írás- és olvasástudás fontos vonatkozásait erősítik.” Ez alatt nem csak a képek és szövegek közös megtekintését és elolvasását értjük, hanem a szöveg összegzését és átbeszélését is. [3]

A gyerekek ujjukkal követik az olvasott szöveget. Ezzel tudatosítják, hogyan szerzünk az írott szövegből információkat, és a gyakran használt szavak írott képének felismerését is segíti.

„Végülis, abban egyetértés van, hogy az olvasástanulás célja a könyvek olvasása” – mondja Joanna. Az írott szöveg a mindennapi életben információkat közvetít: hol található a mosdó, mikor jön a következő busz, milyen filmet vetítenek a moziban. A pszichológus biztos abban, hogy ezt még a kisebb gyerekek is értik: „A minket körülvevő világ tele van címkékkel! Hasonlóképpen, az egyes gondolatokat írott szavakkal is kifejezhetjük.” Például a nevünket, a helyi áruház feliratát, vagy a képeskönyv gyakran ismételt szavait.

A nyelv, mint szórakozás

Ki nem ismeri a „Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs” nyelvtörőt, melynek alapja az alliteráció – vagyis az ismétlődő szókezdő hangok? Sok más, gyerekeknek szóló szójáték létezik, többek között ilyenek a mondókák is. Joanna Shepherd rávilágít a mondókák terápiás szempontból fontos szerepére: „A hallássérült gyerekek gyakran nem értik a szavak egyes részeit. Ha nem hallják jól, gyakran lemaradnak az információ elejéről. Játékos formában, kiemelve a rímeket vagy az alliterációt, sokkal tisztában megértik azt, amit hallanak.”

Ezen kívül, az írott szöveg felfogása szempontjából fontos, hogy a mondatokat az azokat felépítő elemek szempontjából is megértsük, vagyis tisztában legyünk azzal, hogy a mondatok szavakból, a szavak szótagokból, a szótagok különálló hangokból – úgynevezett fonémákból – állnak. Csak ekkor tudjuk a nyelvet alkotó hangokat betűként megjeleníteni, hogy ezekből szavakat és mondatokat alkothassunk. Ez a tudatosság játék révén alakítható ki.

Tehát, a gyerekdalokból így lesz egy olyan játék, ahol az egyes szavakat kihagyjuk és szótagokat tapssal és dúdolással helyettesítjük: „Csip-csip, csóka, Vak varjúcska…” helyett: „Mm-mm mmm-m, Mm-mm mmm-m” – a megfelelő kézmozdulatokkal kiegészítve. Ezen kívül, egyszerű rejtvényekkel bátoríthatjuk a gyerekeket arra, hogy a nyelvet játéknak tekintsék, például összetett szavak elemeit rajzként megjelenítve: nap+ernyő=napernyő. Nagyobb gyerekeknek a szavakat különálló fonémákra, a szavakat felépítő hangokra bonthatjuk.

Az olvasás és az írás, mint egység

„Manapság sok kisgyereknek úgy kell megtanítani a helyes ceruzafogást” – mutat rá az írás- és olvasástudást befolyásoló motoros készségek egyikére Joanna Shepherd. Ilyen összefüggésben, a nagymotoros és finommotoros készségek, valamint a szem-kéz koordinációja fontos szerepet játszanak az írás előkészítésében. „A ceruzát tulajdonképpen három ujjunkkal tartjuk – először meg kell erősíteni ezeket az izmokat!” – mesél Nicole Supper saját tapasztalatairól. Arról is megvan győződve, hogy minden gyereknek fontos a motiváció, például: „Nemsokára egyedül is el fogod tudni olvasni!”.

Az éneklés, a játék, a rajzolás – sok kisgyerek kedvenc időtöltései és segítségükkel megfelelően felkészülhetnek az iskolára. „A felkészítés kiváló formája, ha a szülők hangosan olvasnak a gyerekeknek.” – ez az a tanács, amit a szakértők nem győznek eléggé hangsúlyozni.

A fonológiai tudatosság 5 tényezője

• Kezdő- és végső hangok felismerése
• Rímek és alliteráció: az azonos kezdésű és végződésű szakvak felismerése
• Szótagok elkülönítése és összekötése
• Fonémák – vagyis a szavak fonetikus részeinek elkülönítése és összekötése
• Fonéma-betű társítása

[1] Landerl, K. (2003). Kognitive Defizite bei Leseschwäche. Psychologie in Erziehung und Unterricht, 50(4), 369-380.
[2] Például: Aram et., The contribution of early home literacy activities to first grade reading and writing achievements in Arabic, Reading and Writing (2013) 26:1517-1536, DOI: 10.1007/s11145-013-9430-y
[3] Lásd az alábbi cikket: Reading for children with hearing implants ; Hasznos anyagok: „All in a Day“, valamint Murat Series Story Books mesekönyvek – a MED-EL-től