Azon természetes képességünk, hogy minkét fülünkkel hallunk, segít minket abban, hogy a beszédet zajban is megértsük és meghatározzuk a hang forrását. A cochleáris implantátumokat úgy alakítják ki, hogy a féloldali siketséggel élők kifejleszthessék ezeket a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket.

Cseng Johanna mobilja. Fel szeretné venni. De hol van a telefon? A legtöbben hallás után anélkül is meg tudják határozni a telefon helyét, ha nem látják. Johanna Pätzold sokáig nem tartozott közéjük. Egy betegségből kifolyólag vesztette el a hallását a jobb fülére. Annak ellenére, hogy a bal fülére teljesen hall, nem tudta meghatározni, honnan jön a hang, valamint a csoportos beszélgetéseket sem tudta követni és zajban nem is értette miről beszélgetnek. Féloldali siketsége rendkívül kimerítővé tette számára a kommunikációt. Zeneszakos diákként főleg azt viselte nehezen, hogy a zenét már nem hallotta olyan részletgazdagon. “Két füllel érzékeltem azokat az apró kis különbségeket és azt a dinamikát, amitől a zene érzelmeket közvetít.”

Ezer újszülöttből egy féloldal (=egyoldali) siketséggel születik ^[1]. Idővel az előrehaladott (=romló) halláskárosodás, betegségek és balesetek következtében ez arany növekszik. Mire iskolába mennek, a gyerekek már 3-6%-a érintett^[2]. Azt az állapotot, ha a beszédértés még egy optimálisan beillesztett hallókészülékkel sem lehetséges, a szakértők (funkcionális) féloldali siketségnek (angol rövidítéssel SSD-nek) nevezik.

CI a binaurális halláshoz

A féloldali hallásvesztés jelentős hatással van a gyerekek hallási képességeire, befolyásolja a helymeghatározást, a háromdimenziós hallást és a beszédértést zajos környezetben. Ezen kívül befolyásolhatja beszéd- és nyelvi fejlődésüket, tanulási előremenetelüket és szociális készségeiket. Jelenlegi irányelveiben, az Ausztriai Fül-Orr-Gégészeti Egyesület Audiológiai Munkacsoportja javasolja [3] az újszülöttek mindkét fülén elvégzett hallásszűrő vizagálatatot, és féloldali siketség esetén hallókészülék vagy hallóimplantátum használatát. Továbbá javasolják, hogy 25 hónapos korban hallás- és beszédvizsgálatra minden gyerekkel keressenek fel gyermekaudiológust. Ezek a szakorvosok értékelik a hallási és a nyelvi készségeket és amennyiben szükséges, javasolják a további lépések megtételét.

Az irányelvek értelmében azok a gyerekek, akik egyik fülükkel a 70 dB vagy az alatti hangerőt nem képesek meghallani, hallóimplantátumot kaphatnak.

A féloldali hallásvesztéssel élő felnőttek Ausztriában és más országokban is egyre nagyobb számban használnak cochleáris implantátumot. “A meggyőző eredmények következtében az kétoldali cochleáris implantátumok használata számos országban bevett gyakorlattá vált” – mondja Reinhold Schatzer, a hallóimplantátumokat gyártó osztrák MED-EL hangkódoló szakértője. “Ismerve a kétoldali implantátum előnyeit, valamint a féloldali siketséggel élők egyoldali hallásból fakadó nehézségeit, a klinikai szakorvosok a cochleáris implantátumok használatát a féloldali hallásvesztésre is kiterjesztették. A kétoldali hallás ezen pácienseknél ugyanolyan előnyökkel jár, mint a kétoldali CI-t használóknál: pontosabb térbeli hallás, jobb helymeghatározás és könnyebb beszédértés még akkor is, ha egyszerre többen beszélnek.”

Csak természetesen!

Sokáig még a szakértők is kétkedtek abban, hogy agyunk hallásközpontja képes értelmezni az akusztikus és az elektronikus jelek kombinációját. Mára ezeket a kételyeket sikerült megcáfolni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közel természetes elektronikus stimuláció meggyőző eredményeket hoz az egyszerre leadott akusztikus és elektronikus ingerekre.

A belső fülbe mélyen beültetett, hosszú CI kialakításának köszönhetően az egyes hangmagasságoknál az érzékelésnek ugyanazt a helyét ingerli, mint az egészséges fülnél. Az USA-ban végzett tanulmányok szerint, mivel agyunk képes a folyamatos változásra, a CI használók alkalmazkodnak a helytelen hangokhoz és képesek a helyes hangmagasság megállapítására. Ugyanakkor a kutatásokból az is kiderül, hogy a helyteltségek megállapítása nagyobb szellemi erőfeszítést igényel, így viszont a hallás egy nehezebb feladattá válik.

A kansasi Egyetemi Kórházban, CI-t használó pácienseken végzett esettanulmány szerint az érzékelt hangmagasság elsősorban az stimuláció helyétől függ, vagyis az elektróda hosszától és a beültetés mélységétől. Ugyanebből a tanulmányból az is kiderült, hogy az ingerlés sebessége befolyásolja az 1000 Hertz feletti hangmagasság érzékelését. A kutatási eredményeket felhasználták a finoman strukturált érzékelés fejlesztéséhez, melyet jelenleg a MED-EL kínál.[4]

Biztató kutatási eredmények

Az Ausztriában és Németországban végzett kutatások eredményei szerint azok a féloldali siketséggel cochleáris implantátumot használó páciensek, akik a beültetést követő gyakorlati foglalkozásokon is részt vettek, gyorsan tudtak alkalmazkodni a hallás új formájához. Előnyt jelent, ha a siketség még csak rövid ideje áll fenn.[5] Az Egyesült Királyságban, kétoldali, súlyos halláskárosodással született gyermekekkel végzett kutatás eredményei [6] féloldali siketség esetén is kamatoztathatók: még akkor is, ha a kétoldali hallás később alakul ki, számíthatunk a binaurális hallási képességek kifejlődésére.

Bár a féloldali hallásvesztéssel, cochleáris implantátumot viselő pácienseknél a kétoldali siketséggel élő betegekhez képest egy hosszabb rehabilitációs időszakra van szükség, már átlagosan három-hat hónap eltelte után is javulás következett be mind a hallás, mint az értés esetében. Ezzel együtt a páciensek magabiztosabbá váltak, gyakoribbak lettek a közösségi interakcióik és tevékenységeik. Hosszabb távon pedig, a tanulmány szerint, ez jelentős javulást eredményezett életminőségükben[7].

[1] Johnson JL, White KR, Widen JE, et al. A multicenter evaluation of how many infants with permanent hearing loss pass a two-stage otoacoustic emissions/automated auditory brainstem response newborn hearing screening protocol. Pediatrics 2005;116(3):663–72.

[2] Ross DS, Visser SN, Holstrum WJ, et al. Highly variable population-based prevalence rates of unilateral hearing loss after the application of common case definitions. Ear Hear 2009;31(1):126–33.

[3] SAV‐Konzept Österreich – Richtlinie der Arbeitsgemeinschaft Audiologie der Österr. Gesellschaft für HNO‐Heilkunde und Kopf‐und Hals‐Chirurgie zur Organisation des Neugeborenen‐Hörscreenings und der Abklärung und Versorgung konnataler Hörstörungen in Österreich, 2017, https://www.hno.at/fileadmin/userdaten/uploads/Neugeborenenhoerscreening_Richtlinien_2017.pdf

[4] Prentiss S, et al., “Ipsilateral acoustic electric pitch matching: A case study of cochlear implantation in an up-sloping hearing loss with preserved hearing across multiple frequencies“, Cochlear Implants International 2014, DOI 10.1179/1754762814Y.0000000066

[5] Lásd: Research for good hearing, implantable hearing systems – interjú Prof. Dr. Andrej Krallal, erdeti megjelenés: Schnecke, 82. kiadás, 11f. o., 2013. december

[6] Killian C, Scally A, Killian E, Totten C, Raine C, Factors Affecting Sound-Source Localization in Children with Simutaneous or sequential bilateral cochlear implantation. Ear Hear, 2018 Oct. 5 Doi: 10.1097/AUD.0000000000000666

[7] Muigg, F., et al. (2019). „Cochlear implantation in adults with single-sided deafness: generic and disease-specific long-term quality of life.” Eur Arch Otorhinolaryngol. 2019. november 27., elektronikusan publikált, a nyomtatott verzió előtt