Hallás közben az egyik fülünk nem csupán a másik támogatására szolgál: jelentősen megkönnyíti hétköznapi életünket is. A szakértők éppen ezért hangsúlyozzák a hallás helyreállításának fontosságát mindkét fülben.

1984-ben, Fred H. Bess és Anne Marie Tharpe amerikai tudósok adatokat közöltek a féloldali siketség gyerekeket érintő hatásairól, melyeket az azt követő években számos tanulmány támasztott alá: a féloldali halláskárosodással élő gyerekeknél a mindkét fülükkel halló gyerekekhez képest gyakrabban jelentkeznek nehézségek a beszéd- és a nyelvi fejlődés során, a tanulásban valamint a szocio-emocionális fejlődésben. Ezen kívül sokkal rosszabbul teljesítettek a beszédértésben és a hangforrás helyének meghatározásában is.

Mindez a tanulmányi előmenetelt is befolyásolja: ezek között a gyerekek között sokkal magasabb az évismétlés aránya és átlagosan 60%-uk különórákra jár. Azoknak a féloldali siketséggel élő gyerekeknek, akik nem kaptak segítséget, súlyosabb nehézségekkel kellett megküzdeniük tanulmányaik során, mint a kétoldali súlyos halláskárosoddal élőknek.

A féloldali siketséggel élő felnőttek a nyelvi fejlődésükben és a tanulmányaikban ugyan nem mutatnak visszaesést, viszont nehézségek mutatkoznak családi kapcsolataikban és szakmai előremenetelükben. Általánosságban elmondható, hogy féloldali halláskárosodástól szenvedő gyerekek és felnőttek életében egyaránt minőségi romlás figyelhető meg.

Teszteljük le

“Mindig szerettem a zenét” – vallja be Ewald Thurner a bécsi MED-EL Területi Vezetője. Tinédzserkorára így emlékszik vissza: „Az édesapámban volt egy hatalmas, régi magnója. Két mikrofonnal sztereó felvételeket lehetett vele készíteni.” Ez a speciális technikai megoldás teljesen lenyűgözte: „A magnón volt egy monó gomb. Ha becsukott szemmel hallgattam a sztereó felvételt, szinte láttam magam előtt játszani a zenekart. Ha benyomtam a Monó gombot, hirtelen eltűnt és körülöttem lévő világ egy szűk vonalra korlátozódott.” – rázza a fejét, mintha csak az emléktől szeretne megszabadulni. „Ez a hangzás nagy hatással volt rám, újra és újra kipróbáltam.”

„Ha a magnón lett volna egy „egyoldalas” gomb, még a monó hangzásánál is több hanginformáció veszett volna el” – erről Thurner meg van győződve. A féloldali hallást jobban megérthetjük, ha a sztereó hangzás közben kihúzzuk az egyik hangszórót és kimenetként nem használunk mást, csak a másik oldalt.

A binaurális hallás könnyedsége

„A binaurális összegzés, a binaurális maszkolás és a fej árnyékoló hatása segítségével a hallás és a beszédértés nem okoz gondot. Akik mindkét fülükkel hallanak, ezeket az előnyöket élvezhetik.” – írja Judith E.C. Lieu a kétoldali hallásról szóló tudományos munkájában. A binaurális összegzést könnyű megérteni és különösen a halk hangok estében jelentős: Ha két füllel hallunk, mindent kétszer hallunk és így hangosabbnak tűnik. De ahogy Arisztotelész megfogalmazta, „Az egész több, mint a részek összessége” – és ez igaz a kétoldali, így a binaurális hallásra is. A többi tényező megértéséhez az érzékelés mögötti fizikai folyamatokat kell megnéznünk.

A nemrégiben felújított, az Osztrák Tudományos Akadémia részét képező bécsi Hangtani Kutatóintézet munkatársai a hallás fizikai és pszichoakusztikus összefüggéseit vizsgálják hallókészülékkel és anélkül. A fizika törvényei szerint a fej a hanghullámok útjában áll és így bizonyos frekvenciákat leárnyékol. Mindez egyes hangmagasságok esetében a két fülnél különbségeket eredményez (1. ábra). Sőt, a hang csak akkor éri el a két fület egyazon időpontban, ha a hang forrása pontosan középen, a hangot halló személy mögött vagy felett helyezkedik el. Minden más elhelyezkedés egy minimális időbeli csúszást eredményez a két fül között (2. ábra). A szakértők ezt interaurális időkülönbségnek nevezik.

A hallási folyamat hangfeldolgozása ezeket az apró különbségeket használja fel a hangforrás helyének megállapítására. Egynél több hangforrás esetén ezzel a jelenséggel szűrhetjük ki a zavaró zajokat.

Agyunk megtanul hallani

A féloldali siketség széleskörű hatást fejt ki az agyra. Andrej Kral professzor a németországi Hannover Orvosi Egyetem vezető audiológiával foglalkozó idegtudósa. Egy német újságnak adott interjújában az agy képlékenységéről beszél: „A halláskárosodás, amely a két fül vagy a különböző frekvenciák között megbontja az egyensúlyt, változásokat indít el.”

Agyunk hallásért felelős része átrendeződik és a két füllel megvalósuló hallás használaton kívüli részei más hallási feladatokat vesznek át. Ez bármely életkorra igaz, de különösen gyerekkorban erős a változás: „A hallókéregben a legtöbb szinapszis születés után indul fejlődésnek és a hangbemeneten alapszik. Ha ez hiányzik, a szinaptikus fejlődés megkésik és később sok szinapszis elhal.”

“Egy 2013-as kutatásban bebizonyítottuk, hogy a bal és a jobb fül közötti jelentős különbség az agy átalakulásához vezet és ennek következményeként az egyik fül „erősebb”, míg a másik „gyengébb” lesz.” – magyarázza Kral a féloldali hallás hosszútávú hatásait. A többi hallási képességhez hasonlóan, a binaurális hallás fejlődése is főleg a gyerekkorra tehető.

Hallóimplantátumok binaurális halláshoz

Számos országban, a szakértők és a szakemberek a halláskárosult gyerekeknek mindkét fülbe hallókészüléket javasolnak. A nemzeti egészségügyi hatóságok sok helyen binaurális hallókészüléket vagy implantátumot bocsátanak a dolgozó felnőttek rendelkezésére, hiszen a kétoldali hallás jelentősen javítja a beszédértést, különösen háttérzajban.

Ewald Thurner, mérnök, 1993. óta vezeti a cochleáris implantátumokhoz kapcsolódó technikai támogatást. Az első kétoldali cochleáris implantátum beültetésére 1996-ban került sor. Erre így emlékszik vissza: „Az egyik fülbe beültetett cochleáris implantátummal azok, akik korábban semmit sem hallottak, egész jó szintre fejlesztették beszédértésüket. Viszont a beszélgetések követése nagy erőfeszítést kívánt tőlük. A kétoldali beültetéssel ez sokkal kevesebb megerőltetést jelentett. A hallás egyszerűen könnyebb lett.“

A Hangtani Kutatóintézet szerint a kutatások már régóta a binaurális hallás előnyeit bizonyítják. “Számos klinikai tanulmány tisztán kimutatja a kétoldali cochleáris implantátum előnyeit. Az egyoldali CI-hez képest a mindkét oldalon implantátumot használók sokkal jobban meg tudják határozni a hangforrás helyét és beszédértésük zajban is jobb.”

A binaurális hallás és a kétoldali implantátum előnyei

• Helymeghatározás: Lehetséges hang alapján meghatározni a hang forrását. Ez különösen vészhelyzetekben fontos.
• Beszédértés zajban: Rengeteg hétköznapi helyzet és a legtöbb közösségi interakció zajban történik
• Hangerő összesítése: Két füllel hallva a hangerő összeadódik. Ez a halk hangok esetében lehet lényeges.
• Kiegyensúlyozott hallás – háromdimenziós hatás hallásnál
• Mindig, a hangforrás helyétől függetlenül jól lehet hallani és érteni
• Gyerekeknél gyorsabb fejlődés a hallás és a beszéd területén
• „Könnyebb” hallás: ha kevesebb energiát kell a hallásba feketetni, kevésbé fáradunk el és jobban tudunk koncentrálni
• Biztonságosabbak a mindennapok, hiszen a vészjeleket jobban lehet hallani és lokalizálni
• Egyik oldal sem szenved hiányt: ha a hallóideg sokáig nem kap hallható információt, vagyis az idegi stimuláció nem működik és nincsenek ingerek, az hosszútávon bizonyos idegi és agykérgi területekre hatással van. Mindez a halláshoz szükséges struktúra megszűnéséhez vagy ún. fantom érzékelés kialakulásához vezethet.
• Pozitív hatása van a halláskárosodásnál gyakori fülzúgásra hajlamos páciensek körében