A hallás és a cochleáris implantátumok jelentősége a szociális intelligencia szempontjából.

A mesterséges intelligencia kifejezést manapság a számítógépekkel kapcsolatban használjuk, és gyakran az ellenkezőjére következtetünk: Az emberi agy működését hasonlítjuk össze az elektromos adatfeldolgozásra szolgáló hagyományos rendszerek digitális logikájával. Ez nem válik méltányossá az emberi értelmezési képességgel szemben, amint arra Katrien Timmerman, MSc. a 2022 novemberében Rotterdamban megrendezett EURO-CIU szimpóziumon tartott előadásában rámutatott. Azt is kifejtette, hogy a hallás milyen alapvető szerepet játszik a gondolkodási folyamatban, valamint ennek hiánya mit eredményez.

Timmerman az érzékszervi fogyatékosságokra összpontosító gyógypedagógus és flamand jelnyelv-tolmács. A belga állampolgárságú szakember intervenciós koordinátorként és speciális pedagógusként dolgozik a brüsszeli régió hallássérültek iskolájában és bentlakásos iskolájában, valamint a flamand KIDS Kompetencia Központban, amely egy a hallás-, beszéd- és nyelvi zavarokkal vagy autista problémákkal küzdő gyermekek és felnőttek számára létrehozott intézmény. Munkája középpontjában a hallássérült és kiegészítő fogyatékossággal élő gyermekek, az elme elméletének fejlesztése, a befogadás és a sokszínűség társadalmi tudatosítása áll.

A számítógépek gyorsan és pontosan gondolkodnak, de nem értenek semmit

A hagyományos számítógépek pontosan azt teszik, amire a programkód segítségével utasítják őket. Logikai sorrendet követnek: bemenet - előre meghatározott feldolgozás - kimenet. Ez a szigorú logika gyakran előnyös: a számítógépek nagyon gyorsan képesek végrehajtani az utasításokat, különösen, ha azok távolról is hasonlítanak a számtani feladatokhoz.
E szigorú logika keretein belül a számítógépek még extrapolálni is tudnak - azaz előre jelezni egy meghatározott értéket. Egy számítógép azonban nem képes érteni vagy feltételezni; és nem is tud valós értelemben vett előrejelzést készíteni. Ezek a képességek különböztetik meg az embert és gondolkodásmódját.

Az emberi gondolkodás értelmezés és előrejelzés

"Az agyunk nem számítógép!" - hangsúlyozta Timmermann az EURO-CIU kongresszuson, utalva a belga Peter Vermeulen[1] az emberi agyról mint prediktív szervről szóló munkájára. A magyarázathoz egy illusztrált rejtvényt mutatott. Ha a hagyományos számítógépek működési modellje szerint gondolkodnánk a "bemenet - feldolgozás - kimenet" sorrendben, akkor a számjegyeket számsorozatként kezelnénk. Értelmezés kérdése marad talán a szekvencia: 1-3-5-2-4-? vagy 1-2-3-4-5?

"A modern társadalomban való túléléshez azonban olyan agyra van szükségünk, amely gyorsan és öntudatlanul, a kontextus megfelelő figyelembevételével jósolja meg a világot" - olvashatjuk Vermeulen könyvének összefoglalójában. "Az agy öntudatlanul és szupergyorsan jósol a világról. Az agy visszajelzést kér az érzékszervektől az általa készített jóslatokról".

Ez az érzékszervekről érkező visszajelzés további információkat is biztosít. Ilyen kiegészítő információk birtokában az elménk újraértelmezheti a számjegyes képet: Amikor egy autóban meglátjuk az "1-3-5/2-4-?"-et, szinte automatikusan hozzátesszük az "R"-t, mint a sebességváltó rúdján lévő számjegyképen.

Az ilyen értelmezésekhez tehát további információkra van szükségünk az állítás vagy kérdés kontextusáról.

Érzékszervi észlelések a helyes értelmezéshez

Őseink számára egy cselekvés vagy helyzet előre látása alapvető fontosságú volt a túléléshez: minél pontosabban tudott valaki előre látni és így előrelátóan cselekedni, annál jobbak voltak a túlélési esélyei. Napjainkban ezek a készségek meghatározó befolyással bírnak üzleti túlélésünkre, valamint a társadalmi és szociális életre.

Folyamatosan javítjuk előrejelzéseink minőségét, tanuljuk és gyakoroljuk társadalmi értelmezésünket: az általunk sejtett fejlődést összevetjük az azt követő tényleges eseménnyel. Érzékszerveink - köztük a hallás érzékelése - különösen fontosak ebben a folyamatban: először is, hogy előre összegyűjtsünk minden szükséges információt a helyes előrejelzéshez; utána pedig, hogy ellenőrizzük, mennyire volt helyes az értelmezésünk.

Értelmezés károsodott akusztikus érzékeléssel

Ha az információ hibás vagy részben hiányos, mind az értelmezés, mind az előrejelzés, valamint annak ellenőrzése megterhelővé és hibakockázatossá válik. Ez az illetőnek további energiát és időt jelent. A hibák növekvő gyakorisága frusztráló.

A sikeres kommunikációhoz elménknek a lehető legteljesebb mértékben érthető megfogalmazás mellett kontextuális információkra is szüksége van: Arckifejezések és gesztusok, valamint prozódia, szóhang és beszéddallam. Különösen hatásos az a hangszín, amellyel cinikus szavakat tartalmazó üzeneteinket színezzük.

"Az érzelmeket nem leolvassuk a másik ember arcáról, hanem összekapcsoljuk az arckifejezését további kontextuális információkkal" - mondta Timmerman, és ezzel magyarázza, miért fordulnak elő olyan könnyen félreértések és félreértelmezések, amikor például egy beszélgetés során nem tudjuk érzékelni a hangszínt. Az ilyen félreértések elhomályosítják a szociális és társadalmi interakciókat az érintettek számára, a gyermekeknek pedig megnehezítik a szociális tanulást.

"Az érzelmeket nem a másik ember arcáról olvassuk le, hanem az arckifejezéseit kapcsoljuk össze más kontextuális információkkal, például a beszélgetés hangszínével."
Katrien Timmerman

A szociális készségeink fejlődése

Az első életévben a gyerekek például a gondviselő mosolyára reagálnak. Mire az óvodába lépnek, már képesek érzékelni mások aktuális hangulatát, és ennek megfelelően viselkednek. Óvodáskorukra megtanulják megkülönböztetni saját véleményüket és gondolataikat másokétól. Képesek egy helyzet leírását helyesnek vagy helytelennek minősíteni.

Az úgynevezett tudatelmélet (angolul: Theory of Mind) pontosan ezt jelenti:

• Mások nézőpontját elfogadni
• Mások gondolatait, kívánságait, érzéseit megérteni
• Mások tudásszintjét figyelembe venni
• A valóság és a látszat között különbséget tenni

Ahhoz, hogy ezeket a képességeket fejleszteni tudjuk, szükségünk van önismeretre és önérzékelésre, valamint különböző kontextuális információkra.

A hallássérült gyermekeknél e szociális készségek általában később fejlődnek ki, még az életkornak megfelelő nyelvi fejlődés mellett is: egyrészt a nyelv szemantikai információit, árnyalatait és hangváltozásait a hallássérült gyermekek gyakran nehezen tudják felfogni, másrészt a "szemük sarkából" megfigyelt helyzetekben gyakran nem értik a kapcsolódó kommunikációt. Így az ilyen véletlenül látott helyzeteket nem tudják szociális tanuláshoz felhasználni.

Kivételt képeznek e tekintetben a siket szülők gyermekei, akik számára a jelnyelv az általános családi nyelv, és így az információ átadása nem auditív módon történik.

A hallássérült gyermekek támogatásának következményei

A hallás és beszéd terápiáknak természetesen a szókincsre, a nyelvtanra és az ismeretátadás megerősítésére kell irányulniuk. A normál iskolába járó gyermekek számára ez még a magasabb iskolai szinteken is fontos, hogy biztosan jól tudják követni a tananyagot.

Annak érdekében, hogy a szociális készségek fejlődését is támogassuk, az érintett gyermekekkel is foglalkoznunk kell a következökkel kapcsolatban:

• az önismeret gyakorlása és a saját érzések, kívánságok és szükségletek kifejezése.
• az érzések és gondolatok megfogalmazásának gyakorlása.
• a gyermekek ösztönzése arra, hogy felismerjék mások szándékait, valamint empatikusan beleéljék magukat mások érzéseibe és gondolataiba.

Nem elég azonban sem a nyelvi-kommunikációs, sem az empátiás készségeket kizárólag terápiás helyzetekben elsajátítani. Ahhoz, hogy ezeket a készségeket gyakorolni lehessen és be lehessen építeni a mindennapi életbe, a szülőknek is meg kell tanulniuk, hogy mindezt maguk is példamutatóan gyakorolják, gyermekeiket pedig bátorítsák.

Végül, de nem utolsósorban a cselekvőképesség általános fejlődését is erősíteni kell a cochleáris implantátummal rendelkező gyermekeknél:"A hallássérült gyermekeknél gyakran megfigyelhető bizonyos szervezőképességek megkésett fejlődése" - magyarázza Timmerman. Ebben a tekintetben szerinte a hallássérültek számára különösen fontos a szervezettség és a rugalmasság: "A hallgatásban és a hallgatási helyzetekre való felkészülésben - tolmácsok felkérése, a saját fáradtság figyelembevétele stb.".

A befogadás gyakorlása tudatos tájékoztatást igényel

Annak ellenére, hogy a beszédértés általában javul a cochleáris implantátumokkal: A cochleáris implantátumot használóknak, mint minden hallássérült embernek, fokozott koncentrációra és erőfeszítésre van szükségük ahhoz, hogy a mindennapi helyzeteket minden esetben helyesen értékeljék. A kontextuális információk egy része minden koncentráció ellenére hibás marad, vagy teljesen elveszik. Ez korai fáradtsághoz, valamint a kommunikáció és a társas érintkezés problémáihoz, később pedig a pszichológiai problémák megnövekedett kockázatához vezet.

A befogadás ebben az összefüggésben azt is jelenti, hogy a hallássérült emberek mindennapi életében az illető hallótársak tudatosan és egyértelműen minden lehetséges kiegészítő információt biztosítanak. "Néha magáról a helyzetről van szó. Ilyen például a sok háttérzaj, ami miatt a hallás mindenki számára megterhelő. De ott van a hanglejtés is, amiből hallani lehet, hogy a beszélő személy bosszús" - magyarázza Timmerman.

Ha az adott helyzetben ez nem lehetséges, Timmerman utólag magyarázatot kér: "Például: Azért beszéltem az orvossal különösen udvariasan, mert ez a megszokott. Vagy: Ez az ember azért reagált így, mert valaki más abban a pillanatban súgott valamit egy harmadik személynek". A hallássérült emberek így olyan fontos információkhoz jutnak, amelyeket ők maguk nem tudnának érzékelni, és ez megkönnyíti nekik a helyzet felmérését. Segíti a gyermekek szociális viselkedésének fejlődését.

[1] Peter Vermeulen, Autism and The Predictive Brain - Absolute Thinking in a Relative World, Routledge, 26. Oct 2022, London, doi:10.4324/9781003340447, ISBN: 9781003340447