A Természettudományi Múzeum és a Művészettörténeti Múzeum közötti Mária Terézia-emlékmű remek kiindulópontja számos bécsi túrának, többek között a szövetségi főváros orvostörténetét bemutató sétának. Az osztrák császárnő, aki valójában sosem volt császárnő, hatalmas szobra lenyűgöző - apja minden erőfeszítése ellenére férje, Lotaringiai Ferenc István lett hivatalosan a Német Nemzetiségű Szent Római Birodalom császára. A Természettudományi Múzeumra néző, jobb oldali alakcsoportot könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk. Élükön Gerard Freiherr van Swieten áll.

Amikor Lotaringiai Anna, az Osztrák-Németalföld régense és egyben Mária Terézia húga gyermekágyi lázban megbetegedett, van Swieten orvost hívatták. Bár nem tudott segíteni, módszerei lenyűgözték az osztrák uralkodónőt, aki levelezésbe kezdett vele, majd Bécsbe hozatta, mint személyes orvosát.

Az első bécsi orvosi iskola

Van Swieten megreformálta a bécsi orvoslást azzal a követelésével, hogy "A beteg ágyához kell mennünk, és beszélnünk vele!". Eszerint van Swieten vezette be az anamnézisinterjút és a legtágabb értelemben vett kórtermi vizitet. Ezt megelőzően a szokásos megközelítés egyfajta távdiagnosztika volt, amit ma már nem ok nélkül ítélnek el.

Az orvos azonban az orvosi kezelést is tudományos ismeretekre kívánta alapozni: A Tudományos Akadémián orvosi kutatólaboratóriumot hozott létre. Ezt az orvosi reformot nevezik Első bécsi orvosi iskolának (németül: Erste Wiener Medizinische Schule vagy Ältere Wiener Schule). Ezt az orvosi reformot nevezik Első bécsi orvosi iskolának (németül: Erste vagy Ältere Wiener Medizinische Schule).

Orvosi ellátás Bécsben

A Mária Terézia-emlékművel szemben találjuk a bécsi Hofburgot, ahová a Hősök kapuján keresztül juthatunk el. A Hofburg volt akkoriban Ausztria régenseinek rezidenciája. A császári családon kívül az udvarhölgyek és a különböző szolgálók éltek itt családjaikkal: összesen mintegy 10 000 ember. Valamennyiük számára orvosi ügyeletet biztosítottak a nap 24 órájában, valamint ingyenes gyógyszertárhoz való hozzáférést.

A Kärntnertor előtt álló közkórház (németül: das Bürgerspital) gondoskodott azokról a polgárokról, akik nem tudtak saját magukról gondoskodni. A kórház a betegek, terhes és gyermekágyas nők mellett az idős vagy tartósan fogyatékos polgárokat, valamint az árvákat, sőt a zarándokokat is ápolta, aminek köszönhetően az orvosi ellátás csak idővel kapott nagyobb jelentőséget. A közkórház kénytelen volt finanszírozni önmagát - az adományokon kívül olyan gazdasági javakból is, amelyek vagy a kórházhoz tartoztak, vagy annak tulajdonában álltak: két fürdőház, egy malom, az egyetlen bécsi sörfőzde és még sok minden más. A közkórház a legnagyobb bevételt borértékesítésből és -felszolgálásból szerezte. Bécsben és környékén fontos gazdasági tényezőnek számított.

A Hofburg belső udvarán találjuk II. Ferencnek, a Szent Római Birodalom császárának emlékművét, akit 1804-ben I. Ferenc osztrák császárrá koronáztak. Második felesége Nápoly-Szicíliai Mária-Therézia volt, aki kétszeresen is első unokatestvére volt: apai ágról és anyai ágról.
I/II. Ferenc összesen négyszer nősült: az első két feleségét szülés közben vesztette el; a másik két felesége pedig sosem esett teherbe. A terhesség és a szülés egészségügyi kockázatot jelentett a Habsburg nők számára; a "köznép" körében a szülés közbeni halálozási arány még magasabb volt.

A második bécsi orvosi iskola

Semmelweis Ignác Fülöp magyar származású orvos a gyermekágyi láz gyakori előfordulását az orvosok és a kórházi személyzet rossz higiéniájának tulajdonította, különösen a közkórházakban. Tézisét 1847 és 1848 között tesztelte egy olyan vizsgálattal, amelyet ma az első empirikus bizonyítékokon alapuló orvosi alkalmazásként tartanak számon Ausztriában. Így egyszerre volt diákja és első népszerű képviselője a tudományos szemléletet valló Újabb vagy Második Bécsi Orvosi Iskolának (németül: Zweite Wiener Medizinische Schule vagy Jüngere Wiener).
Semmelweis ezután a bécsi közkórházban szigorú higiéniai előírásokat követelt tanítványaitól. Sikerült elérnie, hogy a szülés közbeni halálozás a nők körében 15 százalékról - egyes kórházakban akár 30 százalékról is - 1,27 százalékra csökkenjen. Tézisei és követelései ennek ellenére számos kollégája számára népszerűtlenné tették.

Később Budapesten élt és dolgozott, majd a döblingi idegkórházban, más néven Landesirrenanstaltban megmagyarázhatatlan körülmények között meghalt.

Sigmund Freud, a pszichoanalízis és az ENT

A Hofburgból kilépve a Nemzeti Könyvtár felé vesszük az irányt, ahol többek között korabeli orvosi írásokat is találunk. Az előcsarnokban a Josephinumot egy dombormű mutatja. A Bécs 9. kerületében, Alsergrund közelében található épületet II. József császár alapította orvos-sebészeti akadémiaként, hogy katonai orvosokat képezzenek, ma pedig már orvostörténeti gyűjteménynek ad otthont.
Dr. Sigmund Freud neurofiziológus szintén a környéken élt és dolgozott. A Berggasse 19. szám alatti helyiségek ma már múzeumként látogathatók. Freudot nemcsak a pszichoanalízis atyjának tartják, hanem kísérletezett az akkoriban még ismeretlen kokainnal is. Fájdalomcsillapítóként és morfiumfüggőség elleni alternatív kezelésre ajánlotta. Freud később felfedezte, hogy a kokain is függőséget okozhat.

Freudtól inspirálva Karl Koller szemészorvos a bécsi szemklinikán, az AKH-ban, a világ legrégebbi szemklinikáján, a kokain fájdalomcsillapító hatását érzéstelenítőként használta. Kollert emiatt a modern helyi érzéstelenítés atyjának tekintik, amelyet ma is alkalmaznak a fül-orr-gégészetben.

Bécsi Általános Kórház - Az orvosi kiválóság évszázadai

Az I. Leopold császár alatt az Altes AKH területén épült, ma egyetemi és vendéglátóipari célokra használt Großarmen- und Invalidenhaus-t II. József császár alakíttatta át az első általános kórházzá, amelyet 1786-ban nyitottak meg. Az ott található Bolondok tornya, a mai Patológiai-Anatómiai Gyűjtemény volt az első speciális épület, amely az elmebetegek elhelyezésére szolgált. A Bécsi Általános Kórház a bécsi orvosi iskola központja volt, különösen a 19. században. Semmelweis Ignác mellett itt dolgozott például a Nobel-díjas Karl Landsteiner, aki a vércsoportok felfedezésén dolgozott, vagy a Nobel-díjas Bárány Róbert fül-orr-gégész és neurootológus, aki az egyensúlyérzéket kutatta.

Az első szívátültetést 1984-ben, a bécsi AKH-ban végezte el Ernst Wolner és Axel Laczkovics. Kurt Burian otológus már 1977. december 16-án beültette az első többcsatornás cochleáris implantátumot a Bécsi Általános Kórházban, amelyet korábban Ingeborg és Erwin Hochmair fejlesztett ki a Bécsi Műszaki Egyetemen, és amely később a MED-EL hallásimplantátumgyártó cég megalapításához vezetett. Semmelweis higiéniai követeléséhez hasonlóan a hallószerv - az egyetlen máig mesterségesen helyreállítható érzékszerv - mesterséges pótlása heves vitákat eredményezett, időközben azonban az érintettek számára egyformán biztos segítséggé vált, és ma már rutinszerű beavatkozásnak számít. A klinika 1994-ben költözött át az Új Közkórház (németül: Neues Allgemeines Krankenhaus; AKH) épületkomplexumába, ahol a bécsi élvonalbeli orvoslás jelenlegi szolgáltatásai találhatók.