2024 elején a Research Without Barriers piackutató ügynökség egy online felmérésben az alábbi kérdést tette fel: “Melyik három hang vagy zaj hiányozna a legjobban, ha többé nem hallana?". A családtagok a zenére szavaztak. A felmérésben részt vevők közel fele kiemelte a zenehallgatás vagy a rádió szerepének fontosságát az életében, és további tizenegy százalék nem szeretné kihagyni az élő koncertek élményét. A Cochlea Implantat Austria elnöke, Hans Horak, így emlékszik vissza a zene utáni vágyakozására a cochleáris implantátuma beültetése előtti időkből: “Gyakran előfordult, hogy otthon a kezemet a sztereó hangszórókra raktam és maximálisra tekertem a hangerőt, hogy legalább érezhessem a ritmust." Az első, még analóg implantátumával a zenét inkább csak érezte, de nem ismerte fel. Mindez azonban az első, hosszú elektródasorral ellátott CI-eszköz, a COMBI 40 alkalmazásával megváltozott. “Ismét úgy hallottam a zenét, mint korábban, nem csupán a képzeletemben." A tudományos kutatások megmagyarázzak ezt a folyamatot és felfedik, mikor érezzük, hogy "jól" hangzik a zene:

Boldog, mániákus zenekedvelők

Valójában a zene nem csupán a hangulatunkat és az érzelmeinket befolyásolja. Számos tanulmány bebizonyította, hogy a gyors zene növeli a sportteljesítményt. A zene hatással van testünkre és javítja a kognitív képességeket, például a megfigyelőképességet és a memóriát, a tanulást és matematikai készségeket. A zene még a fájdalomterápia esetében is új lehetőségeket kínál. Bár zenei ízlésünk formálódik életünk során, megfelel bizonyos ismert mintázatoknak: a Cambridge-i Egyetem átfogó tanulmánya megerősíti, hogy a lázadó ifjúság szívesebben hallgat lázadó stílusú zenét, valamint a fiatalok jellemzően sok zenét hallgatnak. A tanulmány eredményei szerint az életünk során előforduló öt zenei fázis végén a korábban kevésbé kedvelt countryzene, népzene és popzene között válogatunk - ennek fő oka, hogy a zenehallgatást szeretnénk egy könnyed tevékenységként megélni. Ez az eredmény ellentmond annak a tapasztalatnak, mi szerint idősebb korban nem szívesen változtatunk a dolgokon - beleértve a zenét is. Fiatal korban alakul ki személyiségünk és ízlésünk, és emellett az újdonságok kerülésének neurológiai háttere is van.

A zenei élmény neurológiai háttere

Miközben agyunk feldolgozza a különféle érzékszervi benyomásokat, gyakorlatilag katalogizálja mintázatukat - a zene esetében a ritmust, a hangszínt és a hangzást, illetve a dallamokat. Mindez viszonylag sok energiát igényel. Agyunk azzal próbál a kevesebb energia felhasználására ösztönözni, hogy dopaminnal - boldogsághormonnal - jutalmazza a már ismert, katalogizált mintázatokat. Jonah Lehrer író és volt idegtudós a zenei élményt egy olyan folyamatnak írja le, ahol a dalok finoman játszanak az agyban tárolt mintázatokkal, folyamatosan emelve a dopaminszintet, viszont nem emelik túl magasra. Ha az agy nem talál megfelelő mintázat-sablonokat, kellemetlennek találjuk a hangzást. "Ha a dopamin neuronok a külső eseményeknél nem találnak megfelelő forrást, az agy nem képes társításokat létrehozni" - magyarázza Jonah Lehrer. Ilyenkor a zene - amit ebben az esetben zajként definiálunk - idegesítő. Tehát nem csupán az érzelmileg meghatározó emlékek miatt szeretjük fiatalkorunk zenéjét, hanem az agykéregből érkező visszajelzések miatt. Szeretjük a számunkra ismerős dolgokat, épp azért, mert ezeket ismerjük - és ez az oka annak, hogy ezeket szeretjük. A megfigyelés eredményei szerint az új zeneszámokat akkor találjuk kellemesnek, ha hasonlítanak egy számunkra már ismerős zenére - másképp fogalmazva, ha hasonló mintázatokat alkalmaznak.
Japán tudósok 2024 áprilisában végzett új kutatásának adatai hasonló eredményt mutatnak: ahhoz, hogy egy adott zene kellemes "zsigeri érzéseket", például magkönnyebülést, elégedettséget vagy nyugalmat váltson ki, fontos, hogy a dallam motívumai a zenei stílustól függetlenül ismerősen csengjenek. Az utolsó akkord kisebb eltéréseit "kellemes szívdobbanásként".

Új zenei élmény cochleáris implantátummal

“Kezdje az ismerős dolgokkal” - a CI-eszközzel megvalósult zenehallgatást segítő prospektus címe összefoglalja a lényeget. “Fel tud idézni egy olyan dalt, melyet eléggé ismer ahhoz, hogy ha összpontosít "hallja a zenét a gondolataiban"? Ezeket a dalokat gyakran fiatalkorunkban hallattuk, amikor még képesek voltunk rengeteg szöveget és dallamot könnyedén kívülről megtanulni." A tény, hogy sok CI-használó kezdetben nem ismeri fel a zenét nem csupán a természetes idegi jel mesterséges szimulációja miatt van: minél természetesebb, annál pontosabban visszaadja a valóságot az implantátum. Ha az elektródasor alkalmazkodik az egyén fülében a csiga méretéhez, javul a pontosság. Emellett a hangminőséget tovább javítja a FineHearing kódolási megoldása, melynek során az idegi inger átmeneti mintázatának reprodukciójára kerül sor.