Munka az intenzív ápolási osztályon CI használóként

Alley Mason 3 éves korában veszítette el a hallását bakteriális eredetű agyhártyagyulladás következtében. A jobb fülébe beültetett cochleáris implantátum lehetővé teszi számára, hogy legalább az egyik fülére halljon. Hallássérülése nem akadályozta meg abban, hogy ápolónak tanuljon.

“Amikor bekerültem a nővérképző főiskolára, az első probléma, amivel szembesültem az volt, hogyan tudom majd a CI mellett a sztetoszkópot használni.“ A hagyományos sztetoszkóp fülhallgatója közvetlenül a külső hangcsatornához csatlakozik, ami a CI használók számára ugyanolyan használhatatlan, mint a normál fülhallgató. “Egy pillanatra pánikba estem, hogy mit is kellene tennem. De hamarosan találtam egy olyan sztetoszkópot, amelyhez bármilyen fejhallgató csatlakoztatható és így átalakítható sztetoszkóp fülhallgatóvá“ - ez egy olyan, nagy méretű kagylós fejhallgató, amely kényelmesen a processzor fölé helyezhető. A másik megoldás, ha a fejhallgató kimenetét a CI közvetlen audio bemenetéhez (DAI) csatlakoztatjuk egy normál audio kábel segítségével.

“MED-EL cochleáris-implantátumot használok SONNET processzorral és MED-EL AudioLinkfunkcióval" - Alley nővér ezt csatlakoztatja a sztetoszkóp kimenetéhez. “Az AudioLink Bluetooth segítségével kapcsolódik a cochleáris implantátumomhoz.” A nővér stand-by üzemmódban bekapcsolva hagyja az AudioLink funkciót a műszak teljes idejére. “Ha bekapcsolom a sztetoszkópot, az három másodperc múlva használatra kész. Körülbelül ugyanennyi ideig tart, amíg valaki előveszi a sztetoszkópját és beteszi a fülébe.”

Munkahelyi hétköznapok CI-vel

A texasi fiatal lány 2019 decemberében fejezte be tanulmányait és 2020 elején kezdte el karrierjét az intenzív ápolás területén. Az éjszakai műszakban, azaz este 7-től reggel 7-ig dolgozik: “Minden nap 14:30 és 15:30 között kelek fel. Alvás közben nem hagyom bekapcsolva a CI-t, tehát ilyenkor teljesen süket vagyok. Az órámat rezgő ébresztésre állítom, erre ébredek. Van egy terápiás kutyám, Saki, aki nagy segítséget jelent, ha esetleg elalszom és nem kelek fel az ébresztésre.”

“Általában, körülbelül 6-kor megyek be dolgozni”- meséli Alley Mason. A RONDO 3, mely 24 órás élettartamú elemmel működik, biztosíthatná számomra a hallást akár egy hosszabb, 13 órás műszak időtartama alatt is. De Alley Mason hallását a SONNET segíti és így egyszer használatos elemekre tud csak támaszkodni: “Mindig tartok magamnál legalább két tartalék elemkészletet a CI készülékhez: egyet a nővéregyenruhám nadrágjának a zsebében, egyet pedig a táskámban. Amikor szolgálatban vagyok, a hallásomat egyetlen pillanatra sem nélkülözhetem. Felelős vagyok a betegeim jóllétéért és életéért, szóval nem járkálhatok elemek nélkül.”

“Az intenzív ápolási osztályon minden műszak elején sztetoszkóppal ellenőrizzük a betegek szívét, tüdejét és gyomrát, így minden beteget 12 óránként legalább egyszer megvizsgálunk. Pillanatnyilag a speciális sztetoszkóp az egyetleg segédeszköz, amit rendszeresen használok. A MED-EL AudioLink mikrofon funkcióval is rendelkezik. Ha például szeretnék valamit megbeszélni egy másik ápolóval, de erős a háttérzaj, ami gyakran előfordul az intenzíven, akkor átadhatom a kollégámnak az AudioLink-et. Ebben az esetben ő közvetlenül a MED-EL AudioLink-be szól bele, s ezáltal közvetlenül a cochleáris implantátumomba beszél.”

A MED-EL AudioLink nagyszerű segítséget jelent Alley Mason számára a munkájában. ©MED-EL

Zárt Láncú Kommunikáció: a Biztonságos Kommunikáció segíti a CI használókat a munkában

“Az intenzív osztályon súlyos betegeket gondozunk. Sokszor a mi feladatunk, hogy életben tartsuk őket. Ez azt is jelenti, hogy gyakran kapok fontos információkat és biztosnak kell lennem abban, hogy mindent jól hallottam.“ A CI a siket fülben lehetővé teszi ugyan a hallást, de nem tudja teljesen pótolni az egészséges fül természetes hallását. A beszéd megfelelő megértéséhez fontos, hogy mindkét oldalon halljunk. Az úgynevezett Zárt Láncú kommunikáció nemcsak abban segíti a 22 éves CI használót, hogy elkerülje a fontos információk vagy orvosi utasítások félreértését.

“Ha például egy betegnek nagyon lelassulna a pulzusa, és az orvos azt mondaná nekem: ‘Adjon neki 0,5 milligramm Atropine-t‘, én a Zárt Láncú Kommunikációnak megfelelően szembefordulnék az orvossal és elismételném: ‘0,5 milligramm Atropine-t fogok neki adni‘, mielőtt cselekednék. Ha nem érteném tisztán az orvos utasítását, ő még időben megállíthatna és korrigálhatna engem.“ Az intenzív osztályon egy félreértés komoly következményekkel járhat: “Ez az oka annak, hogy az osztályon mindenki a Zárt Láncú kommunikációt alkalmazza. Az én esetemben pedig különösen sokat segít. Biztonságérzetet ad a tudat, hogy biztosan jól értettem az utasítást.”

“Most, a COVID-19 járvány kellős közepén a kórház mindenki számára előírja a maszkviselést.“ Sok halássérült emberhez hasonlóan Alley Mason is intuitív módon használja a szájról olvasást, ezzel is segítve a jobb kommunikációt a többiekkel. “Ez most nem lehetséges. Nagyobb erőfeszítésembe kerül, hogy megértsem, mit mondanak a többiek a maszjuk mögött.“ Ezekben az időkben a rendszeres hallásszünet beiktatása és a zárt láncú kommunikáció biztonsága nemcsak Alley, hanem az intenzíven dolgozó normál hallású kollégái számára is fontos segítséget jelent.

“A hallásszünetek segítik a jobb megértést”

Alley Mason CI készüléke segítségével ügyesen birkózik meg a stresszes mindennapokkal a munkahelyén. ©private

“Intenzív osztályos nővérként mindent figyelmesen kell hallgatnom: a kollégáimmal való együttműködés során; vagy amikor a gépek hangjára figyelek, hiszen a vészjelzések általában azt jelzik számomra, hogy valami nincs rendben.“ De az intenzív osztályon a koncentráció is fontos. “Mindig előre kell gondolkodni és számítani kell arra, hogy bármelyik pillanatban felmerülhet valamilyen probléma: ha a betegem szívverése lelassul, vagy ha le-vagy felmegy a vérnyomása.”

A szünetek beiktatása különösen fontos az ilyen komoly koncentrációt igénylő munkakörök esetében. Az osztályon, ahol Alley Mason is dolgozik, minden nővérnek jár naponta 30 perc megszakítás nélküli szünet, amit a CI használó hallásszünetként interpretál: “A 30 perces ebédszünetet egyedüI szoktam eltölteni. Nagyon ritkán fordul elő, hogy bárkivel is beszélgetnék a szünetben. Ezt az időt az agyam újratöltésére használom fel.” Ebben az időben csak sürgős esetben, személyhívón keresztül lehet őt elérni.

Alley Mason szerint az ilyen hallásszünetek minden hallásproblémával élő embernek jót tesznek: “ez nagyon fontos, hiszen mi, akik hallási nehézségekkel élünk, háromszor keményebben dolgozunk, mint bárki más, hogy helyesen értelmezzük a nekünk mondottakat. Egy ilyen hallásszünet beiktatása segít bennünket abban is, hogy a nap hátralevő részében jobban megértsük a hallottakat.”

Irányított Hallás Helyett Akusztikus Jelzések

“Nővérként az egyik legnagyobb kihívás számomra az, hogy nem tudom megállapítani egy adott zajról, hogy az milyen irányból jött.” A hangok lokalizálásának képessége életünk első éveiben, a beszédfejlődéssel párhuzamosan alakul ki, s e képesség elsajátításához kétoldali hallásra van szükség. Bár az amerikai ápolónő mindkét fülére siket, csak az egyik fülébe ültették be a hallássegítő implantátumot. “Számomra igazán nagy segítséget jelent, hogy a kórházban minden egyes akusztikus riasztást fényjelzés kísér. Ha például egy lélegeztető berendezés sípolni kezd, a lélegeztető képernyőjén is kigyullad a megfelelő fényjelzés. Ha az infúziós pumpa ad ki sípoló jelzést, akkor a pumpa kijelzője is világítani kezd.”

“A hangmagasságok közti különbségeket minden probléma nélkül érzékelem, így tudom, milyen típusú risztásról van szó. Ha lélegeztető riasztójának a hangját hallom, akkor tudom, hogy a lélegeztetőgép jelez. De ha nem vagyok benne biztos, hogy az én betegem lélegeztetőgépe jelez, vagy a szomszéd kórteremből jön a risztás, akkor is elég egy pillantást vetnem a betegem lélegeztetőgépének a kijelzőjére és már látom, hogy az világít-e vagy sem.”

A Hallásproblémák nem jelenthetnek Kifogást!

A siketek és nagyothallók gyakran panaszkodnak azzal kapcsolatban, hogy a maszkviselés miatt mindenhol elszigeteltnek érzik magukat. Alley Mason átérzi ezt a problémát: “A kollégák az osztályon még akkor is maszkot hordanak, amikor csevegnek valamiről. Ha egy beszélgetésben kettőnél többen vesznek részt, már nehezen tudom követni az elmondottakat.”; s ezután leírja, egy-egy ilyen beszélgetésnél milyen érzés a pálya szélén állni, örökös kívülállóként. Alley pályakezdő ápolónőként megpróbál kapcsolatokat kiépíteni a kollégáival, azonban: “A maszk ezt valamennyire megnehezíti. Ezzel természetesen nem kifogásokat keresek. Más utat találok a kapcsolatteremtésre a többiekkel. De megértem, hogy sok hallássérült ember elszigetelve érzi magát ebben az időszakban. Most különösen szerencsésnek érzem magam a cochleáris implantátumom miatt!”

“CI használó nővérként nem csupán a speciális kihívásokat érzékelem, észrevettem néhány nagyon szuper dolgot is!“ Alley nővér mesél néhány olyan, intenzív osztályon fekvő betegéről, akinek nagy változásokkal kellett szembesülnie: ez akkor történt, amikor egy stroke vagy bizonyos kezelések következtében hirtelen komoly problémák jelentkeztek a beszéd, a hallás vagy a látás terén. “Amikor dolgozom, össze szoktam fogni a hajamat, hogy a CI nyilvánvaló legyen a betegeim számára. A páceinseim így látják a CI-t. Ha látják, hogy hallássérült vagyok, ők pedig szintén problémákkal küzdenek a beszéd, a hallás vagy a látás terén, ez megkönnyíti velük a kapcsolatfelvételt.”

Alley Mason történetét, ahol az életéről és intenzív osztályos nővérként szerzett tapasztalatairól is mesél, meghallgathatja itt:
https://www.youtube.com/c/NurseAlley
https://nursealley.com/
https://www.facebook.com/alley.mason