Féloldali siketséggel élő professzor felügyeli a hallássegítő rendszerek továbbfejlesztését

Miközben Dr. Florian Eibensteiner egyetemi professzor egy mumpsz betegség következményeként féloldali siketséggel volt kénytelen élni, egyik korábbi diákja a CI hangprocesszorok jobb kapcsolati lehetőségeinek fejlesztésén dolgozott. Együtt a továbbfejlesztési lehetőségeken kezdtek gondolkodni.

audio-streaming

A ausztriai Hagenbergen található TIMed CENTER tagjaként a tudósok különböző gyógyászattechnikai területeken végeznek kutatásokat. Ez igaz Prof. Florian Eibensteinerre is, aki 2017 óta tartja a Hardver Szoftver Design kurzust a Hagenberg FH kampuszán. Úgynevezett “intelligens textilekkel” végez kísérleteket, amiket például cipőkbe nyomásérzékelőként helyeznek a lábfej rossz tartásának elemzéséhez.

A hanghullámoknak szintén köze van a nyomáshoz, vagyis pontosabban a légnyomás ingadozásához. Azonban a hallás csak 2019-ben, a vírusfertőzés kapcsán kezdte érdekleni a tudóst. A mumpszra nyelési és rágási nehézségek jellemzők. A lehetséges szövődmények közé tartozik a halláskárosodás is, ami legtöbbször hirtelen, egyes esetekben végleges féloldali siketséget eredményez.

A féloldali siketség következménye

Eigebnsteiner a terápiás kezelés ellenére, 3 nappal az első tünetek megjelenése után bal fülére teljesen elveszítette hallását. “Először az jutott eszembe, hogy a jobb fülemmel úgyis mindent hallok.” Viszont mikor a professzor először hagyta el a kórház és az otthona védettségét, szembesülnie kellett az őt ért hátrányokkal. Különösen igaz volt ez az előadóteremben és a diákjaival folytatott beszélgetések során.

„Például, az éttermekben különösen nehéz volt. Mindenhonnan az emberek dünnyögését hallani és a konyhai zörgés is kihallatszik. Ilyen zajszint mellett nehéz megállapítani melyik irányba helyezkedik el a hangforrás. Jobban megértettem a jobb oldalamon beszélőket, mint bal oldali beszélgetőpartnereimet. Egy egyszerű beszélgetés követése is rendkívül kimerítővé vált.“

Kétoldali hallás a CI-nak köszönhetően

1000 újszülött közül 1 féloldali halláskárosodással születik, és iskolás korára a gyerekek 3-6 százaléka hallássérült. Ahogy idősödnek, egyre több gyerek válik érintetté. Amikor az egyik füllel már nem lehetséges a beszédértés, még hallókészülékkel sem, féloldali siketségről – angol rövidítéssel SSD-ről – beszélünk.

Ha valaki egyik fülére elveszíti hallását, az az életminőségére is hatással van. A közösségi összejövetelek és a munkahelyi megbeszélések kimerítővé válnak, miközben nehézséget okot a hangforrás beazonosítása is. Előfordul, hogy a zajos környezet szorongást okoz.

“Hamarosan észrevettem, hogy minden egyes nap nagyon elfáradok. A hallás egyszerűen kimerített.“ Eibensteiner helyesen aggódott: “A tudatos hallgatás okozta stressz következtében félő volt, hogy a másik fülemre is elveszítem a hallásomat, vagy esetleg fülzúgásom lesz.” A linzi Kepler Egyetemi Kórházban azt tanácsoltál neki, hogy kérjen Cochleáris Implantátumot. “Úgy döntöttem kipróbálom, hiszen rosszabb már nem lehet.” Három hónapnyi siketség után megkapta CI-készülékét.

Streamelés cochleáris implantátummal

“A mesterképzés megkezdése előtt tapasztalatokat akartam szerezni, ezért jelentkezem a MED-EL-hez dolgozni” – meséli Markus Jellitsch. 2017-ben Hardver Szoftver Design szakon szerzett diplomát a Hagenbergi Szakfőiskolán. A szakterületen szükséges tudását Prof. Florian Eibensteinertől tanulta. Lehetősége nyílott rá, hogy a MED-EL-nél a gyakorlatban is kamatoztassa ismereteit. “Az első két évben elsősorban az AudioStream projekten befejezésében vettem részt, majd a Bluetoothnak a SONNET 2 eszközbe történő integrálási lehetőségein dolgoztam.”

Mindeközben Markus továbbra is tartotta a kapcsolatot korábbi munkatársaival és a Hagenbergi Szakfőiskolával, ahol korábban tanult. Egy nap korábbi professzora, Florian Eibensteiner hívta fel telefonon. Elmesélte, hogy cochleáris implantátum beültetésén gondolkodik, ami megoldást jelentene féloldali siketségére, viszont számos kérdése volt az implantátumokról és a lehetséges processzorokról. “Mire egy kis idő elteltével a MED-EL-től már tanulmányi szabadságon voltam és elkezdtem a mesterképzést, Eibensteiner professzor már a beültetés utáni rehabilitáción vett részt. A második szemeszterben pedig már engem is újra tanított.“

Hallásrehabilitáció egyoldali steameléssel

Florian Eibensteiner élénken emlékszik a napra, mikor CI-készülékét először aktiválták: “Egy érzelmi hullámvasúton éreztem magam. Az újbóli hallás öröme! És a felismerés: Hallok, de nem értek semmit.” A féloldali siketséggel CI-készüléket kérő pácienseknek egy hosszabb adaptációs szakaszra és rendszeres gyakorlásra kell felkészülniük, mert az ép fül hallása csökkenti a gyakorlás hatásait. “A beszédterapeutám, Sabrina Ackerl sokat segített ebben. Időt kell adni a folyamatnak.”

Eibeinsteiner professzor egyszerű gyakorló feladatokkal kezdte, például a vízcsap folyamatos hallgatása egyike volt ezeknek. Hamarosan azonban mást is kipróbált: “Érdekel a technológia, így közvetlenül az aktiválás után kipróbáltam a streamelést. És néhány nap után már rövid szövegrészeket meg is értettem.“

A kifejezetten az egyik oldal hallástréningje során a másik fülükre jól halló felhasználók a hangot kábellel, FM-rendszerrel vagy bluetooth streameléssel közvetlenül a hangprocesszorba streamelhetik. “Számomra a streamelés a hallástréning alfája és omegája” – magyarázza az IT-szakember. “Így akár gyaloglás közben vagy az autóban is gyakorolhatok. Az audio-streamelés nélkül egész biztosan nem sikerült volna mára ilyen szintű beszédértést elérnem.”

A kétoldali hallás kihívása streamelés során

“A MED-EL-nél eltöltött első két évem során az Eibensteiner professzortól tanultakat sikerült egy termékben megvalósítanom. És ma az általam fejlesztett készüléket használja. Ráadásul folyamatosan új ötletekkel állt elő a termék javítására.” Mivel ez a CI-használó a másik fülére rendesen hall, szeretne további fejlesztéseket a streamelés területén. “Számomra az alábbi lehetőség nagyon érdekes lenne: az egyik fülemen fejhallgatót használhatnék, míg a másikkal a CI-eszközön keresztül hallanék – és mindkét oldalon ugyanazt a hatást érnénk el.”

Éppen ezért a professzor és a diák gyakran megbeszélte a Bluetooth erősségeit és gyengeségeit. “Az ASHA[1] egyik nagy hátránya a bal oldal előnyben részesítése: a jel korábban ér el a bal oldalra, mint a jobb oldalra. Ez visszhang-hatást vagy késleltetést eredményezhet“ – magyarázza Jellitsch. “Az ASHA szabvány önmagában nem tartalmazza a bal-jobb szabványosítást. Ez annyit jelent, hogy a két hallássegítő eszköznek biztosítania kell, hogy a hangsugárzás egyidőben zajlik“. Diplomamunkájában, melynek témavezetője Eibensteiner professzor volt, Jellitsch részletesen megvizsgálta ezt a problémát.

A helyes döntés

“Számomra nem volt könnyű a választás. Végül is, egy fejműtétről van szó.” Ezért volt nagyon fontos Eibensteiner professzor számára, hogy más CI-használókkal ne csak a döntéshozatal során, de a beültetést követően is véleményt cserélhessen. “A lehetőség, hogy másokkal is megoszthassam a tapasztalataimat nem csak feltöltött, de sokat segített is. Ezért szeretném ezt a jövőben is folytatni.”

A hallástréning során a hallás elvesztése előtti időkből származó emlékei is segítségére voltak. “Hasonló az új szavak tanulásához: viszont nem egy szólistát olvasgatunk, hanem befelé fordulva azt figyeljük, hogy jól halljuk-e a szavakat. Hiszen én tudtam, hogyan kellene hangoznia az egyes szavaknak. És mindig támaszkodtam a halló oldalamra.“

Florian Eibensteiner számára a cochleáris implantátum beültetése volt a helyes döntés. “Bár még mindig vannak a hallás szempontjából nehéz helyzetek és a hallásom még mindig nem egészen olyan, mint a természetes hallás, a CI-eszköz nagy terhet vett le a vállamról.” “Talán Markus kitalált valami újat a diplomamunkájához, amit a jövőben hasznosíthatok” – teszi hozzá mosolyogva.

[1] Az ASHA a streamingelésre vonatkozó szabvány, amely a mobiltelefonoktól a hallássegítő eszközökig mindenre vonatkozik.