Hogyan védekezzünk a zaj ellen – akár hallókészülékkel vagy hallásimplantátummal is
A folyamatos zajterhelés nemcsak a hallásra, hanem a testre és a pszichére is hatással van. Fontos a túlzott vagy állandó zaj elleni védelem, valamint a szó szoros értelmében vett pihenőszünetek.
Korábban elsősorban a munkahelyi zaj okozta a halláskárosodást. Ma már a "jólét zaja" is hozzáadódik ehhez a mixhez: több órás zenehallgatás, gyakran fejhallgatón keresztül és egészségtelen hangerőn, különféle egyéb szabadidős zajok, valamint a mobil ipari társadalmunk különböző zajai.
Dr. Paul Martin Zwittag a linzi Kepler Egyetemi Kórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvosaként szembesül a következményekkel: "A folyamatos zajterhelés károsítja a fület! De negatív hatással van a szív- és érrendszerre, a hormonális rendszerre, az anyagcserére a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával, az alvás minőségére, a pszichológiai jólétre és a kognitív teljesítményre is." A siket vagy nagyothalló embereknél nagyobb a depresszió kockázata, és akár ötször nagyobb a demencia kialakulásának valószínűsége - mindkét jelenség részben a hallás- és kommunikációs problémák miatti szociális visszahúzódás következménye.
A csendet hallani sokunk számára már annyira ismeretlen, hogy nehéznek tűnik elviselni. Pedig a testnek és a léleknek szüksége van erre a csendre, hogy kiheverje a zajszennyezést. "Bár a technológiailag fejlett hallókészülékeknek és a csúcstechnológiás hallásimplantátumoknak köszönhetően ma már a legtöbb hallássérült, sőt siket emberről is jól gondoskodhatunk, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a zajhigiéniára." A hallásimplantátum-specialista a következőre figyelmeztet: "A zaj olyan károsodás, amely nem azonnal észrevehető. Évtizedekkel később azonban benyújtják a számlát!"
Fontosak a pihenőszünetek!
A számítógépes munka képernyőszüneteihez hasonlóan a zajszüneteknek is természetesnek kellene lenniük: Ha zajos munkahelyen dolgozol, keress egy csendes helyet a szünet idejére. A testmozgás a fitneszteremben vagy akár kirakatnézegetés közben is elvégezhető; az állóképességi futás illetve az esti séta egy parkban vagy a természetben pedig a szó szoros értelmében vett pihenőszünet - a hallás számára is - további előnyeit biztosítja.
Mit tekintünk hangosnak?
Egy normál beszélgetés egy méter távolságból körülbelül 60 decibeles hangerővel hallható. Egy nagytermi irodában 70 decibeles zajszinttel kell számolni. Az Egészségügyi Világszervezet (angolul: World Health Organization, WHO) a 65 decibel feletti zajokat zajszennyezésnek, 75 decibel felett pedig károsnak minősítik a szakértők. Egy rádió gyorsan elérheti ezt a hangerőt, de a ruhaszárító vagy egy régi mosogatógép is.
Egy fűnyíró 85 decibel körüli hangerővel zúg, akárcsak a közlekedés egy forgalmas úton. A munkahelyeken a törvény előírja, hogy 85 decibel felett hallásvédelmet kell viselni. Az iskolai szünetekben a zaj gyakran eléri a 85 decibelt, és egy forgalmas étteremben még ennél is hangosabb lehet!
A 120 dB feletti zaj - egy légkalapács zaja, egy közeli zivatar dörgése vagy egy heavy metal koncert szokásos hangereje - fájdalmas a védtelen füleinknek.
Zaj: a munkahelyen korlátozott, a szabadidőben elenyésző.
A hallás egy koncert után gyakran jelentősen romlik, de általában helyreáll, ha a hallást ezt követően elég hosszú ideig védik a további zajterheléstől. A gyakori vagy hosszan tartó zaj azonban maradandó hatással van a hallásra.
A munkahelyi biztonsági és egészségügyi jogszabályok szerint a munkahelyi szüneteket a szó szoros értelmében pihenőszünetként is használjuk. Másrészt a zajszennyezést nemcsak a gépjármű- és légi közlekedés, valamint az ipari zaj okozza; egyre egészségtelenebbé válik a szabadidőben, rendezvényeken és sportlétesítményekben tapasztalható zaj is.
Különösen a nagyvárosokban hiányoznak gyakran a pihenésre alkalmas helyek. Nem csupán a fiatalok lépnek fel ez ellen azzal, hogy egyfajta akusztikus hanggáttal árnyékolják magukat a környezetük elől: Az úgynevezett in-ear fejhallgatókkal olyan hangosan hallgatnak zenét, hogy a környező zajokat elnyomják, vagy legalábbis eltompítják. Fenyeget a fokozatos halláscsökkenés, a fülzúgás és más zajkárosodások, még ha nem is mindig válik időben nyilvánvalóvá.
Mérjük meg a személyes zajterhelésünket
Már a nyitott terű irodában is stresszes lehet a zajszint. A munkahelyi zajterhelés zajdoziméterrel mérhető: Ez mind a rövid távú csúcsterhelést, mind a napi folyamatos expozíciót rögzíti. Ezek a mérési adatok segítenek a megfelelő intézkedések kiválasztásában is. A zajcsökkentés elsőbbséget élvez a személyi zajvédelemmel szemben; a végső megoldás az időlegesen lerövidített zajterhelés.
A magánszférában akár egy "zaj-alkalmazás" is segíthet eligazodni. Néhány ilyen alkalmazás okostelefonra ingyenesen elérhető. Ezek azonban csak hozzávetőleges információt nyújtanak.
A fejhallgatón keresztül történő további expozíciót a zajdoziméter vagy az alkalmazás nem érzékeli!
Egyes zajkárok gyakran észrevétlenek maradnak
A szervezetünk akkor is reagál a zajterhelésre, ha nem vagyunk tudatában a hangerőnek - vagy a hozzászokás következtében már nem is érzékeljük: a közeli utca állandó zaja stresszreakciókat vált ki, a vérnyomás és a pulzusszám mérhetően emelkedik; a bevásárlóközpontokban tapasztalható folyamatos zajterhelés is hasonló hatással bírhat. Az érintettek gyakran sokáig nem is veszik észre.
A zaj okozta halláskárosodás gyakran hosszú ideig észrevétlen marad; még a kisebb károsodások is csak évek alatt halmozódnak fel a hallószervben. Primar Zwittag minden szülőnek a következőt tanácsolja: "Minél korábban hívják fel gyermekeik figyelmét a veszélyre; kérjék meg őket, hogy halkítsák le a zenét, és mindig tartsanak szünetet a zajoktól!"
Felnőttként nekünk kell példát mutatnunk a helyes viselkedésről: Még fűnyírás, motorozás vagy koncertlátogatás közben sem szabad megfeledkeznünk a megfelelő hallásvédelemről. Ha zenélésről van szó, a legtöbb hivatásos zenész ma már jó példát mutat. Szélesebb körben a városfejlesztés és a kertépítés, de az építészet, a terméktervezés és számos más terület is felszólítást kap a zajkibocsátás csökkentésére és csendes terek kialakítására.
Melyik fejhallgató jobb a hallásunk számára?
A "füldugó fülhallgatók" (angolul: "in-the-ear-plugs) veszélyeztethetik a hallást és hozzájárulhatnak a zajkárosodáshoz; kevésbé megterhelőek a lazábban illeszkedő, ún. earbuds fülhallgatók. A zajvédelem szempontjából azonban a kagylós fejhallgatók egyértelműen előnyösebbek lennének: nem zárják le teljesen a fület, és a nagy kagyló alatt még a hallókészülék vagy a BTE hangprocesszor is elfér.
Az akusztikai "elmerülést" egy úgynevezett "zajszűrő" funkció segíti, amely aktívan elnyomja a környezeti zajokat. Ez a funkció már bármilyen kialakítású fejhallgatóhoz elérhető.
Hagyjuk, hogy a fül csendben lehessen
A szenzorineurális halláscsökkenés gyakran akkor válik észrevehetővé, amikor az érintett személy úgy gondolja, hogy a beszélgetőpartnere érthetetlenül beszél. A nagyobb csoportokban vagy zajos környezetben folytatott beszélgetések fárasztóvá válnak, a női és gyermekhangokat pedig nehéz megérteni. A családtagok vagy a szomszédok panaszkodnak, hogy túl hangos a tévé vagy a sztereórendszer. Amennyiben a belső fül érzékelő sejtjei elpusztulnak, ez a fajta károsodás már nem fordítható vissza. A korai fázisokban hagyományos hallókészülékek vagy megfelelő hallásimplantátumok segíthetnek.
A cochleáris implantátumokat akkor alkalmazzák, ha a belső fül annyira rosszul működik, hogy a beszéd megértése még hallókészülékkel sem lehetséges. Ebben az esetben a zajterhelés nem okozhat maradandó halláskárosodást, de a hallásfáradtság még a CI-használóknál is legalább átmenetileg csökkenti a hallóképességet. A zajra adott fizikai stresszreakciók a CI-használóknál is változatlanul jelentkeznek - egészen a vegetatív és pszichológiai károsodásig.
A cochleáris implantátumok használatának kezdeti időszakában sok felhasználó értékeli a napközbeni hallási szüneteket, hogy kipihenjék a hallás kezdeti megterhelését. A CI-vel nem rendelkező emberek esetében a hallásszünetek megelőzik a zajkárosodást, és lehetővé teszik a zajterhelésnek kitett hallás regenerálódását. Primar Zwittag rámutat egy másik hatásra is: "A rendszeres zajszünetek még a kiégés megelőzésének is részei!"
Fokozódó zajszennyezés Európában
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (angolul: European Environment Agency, EEA) elítéli a növekvő zajszennyezést: minden ötödik európai olyan környezetben él, ahol a zajszint káros az egészségre. A riport szerint ezért a közúti közlekedés a leginkább felelős.
Ennek a zajszennyezésnek következményei vannak: Évente 6,5 millió embernél okoz alvászavarokat, 48.000-nél szívkoszorúér-betegséget és 12.000-nél korai halálesetet. Az EEA becslése szerint a repülőgépek és az utak zaja 12.500 gyermeknél okoz kognitív károsodást, többek között olvasási nehézségeket.