A linzi Kepler Egyetemi Kórház (Felső-Ausztria) kutatócsoportjának a cochleáris implantátumok használatának egyoldali hallásvesztés esetén elért eredményei mind a felnőttek, mind a gyerekek számára biztatóak.

2009-től, február 25-e a Cochleáris Implantátum Nemzetközi Napja. És 10 évvel később, ugyanezen a napon, a kis Bahran[1] megkapta cochleáris implantátumát. Röviddel születését követően újszülött kori hallásszűrésen esett át, amely Ausztriában az alapellátás részét képezi. “Az eredmények az egyik fül esetében a normál tartományon kívül estek” – emlékszik vissza Sabrina Ackerl, a Kepler Egyetemi Kórház Fül-Orr-Gégészeti Osztályának audiológusa. “A végleges diagnózis felállítása előtt a kisfiú esetében elvégeztük a teljes diagnosztikai eljárást.” Az eredmény: féloldali hallásvesztés az egyik fül esetében, míg a másik fülnél normális hallás.

A Fül-Orr-Gégészeti klinika szakorvosai a siket oldalra egy cochleáris implantátumot javasoltak. “Csendes környezetben az egyoldali siketség nem jelent nagy gondot” – magyarázza Sabrina Ackerl. “De zajban igen. A problémák az óvodában kezdődnek és az iskolában még tovább fokozódnak.” Az Egyesült Államokban végzett kutatások már egy évtizede arra a következtetésre jutottak, hogy a féloldali hallásvesztéssel rendelkező gyerekek harmadának legalább egy iskolaévet meg kell ismételniük – ez jelentősen több, mint a normál hallású gyerekeknél. A gyerekek több, mint fele évekig magánórákra járt. A nyelvi, valamint a szocio-emocionális fejlődésükben is lemaradás mutatkozott. Törökországban, ahonnan Bahran családja származik, a szakorvosok szintén CI-beültetését javasolták, így a család úgy döntött, hogy a kisfiú megkapja saját cochleáris implantátumát.

Az úttörő Ausztria

Ausztria volt az első ország, ahol az egész országban bevezették az általános Újszülött Kori Hallásszűrés programot. Mindez 1995-ben történt, amikor kisgyermekek estében kötelezővé tették a hallás értékelését.

2017-ben, az Osztrák Audiológiai Társaság frissítette az Újszülött Kori Hallásszűrésre és Tesztelésre vonatkozó előírásokat. Ettől kezdve a vizsgálatokat mindkét fülön el kell végezni és ajánlást fogalmaznak meg a szülők figyelmének felkeltésre a gyermek hallására és beszédfejlődésére vonatkozóan. “Célunk, hogy a fejlődési hátrányok kiküszöbölése érdekében, a féloldali hallásvesztéssel élő gyermekek számára hallókészüléket biztosítsunk.” Amennyiben a halláskárosodás 70 decibel feletti, ajánlott a cochleáris implantátum használata.

Védőháló halláskárosultaknak

A Felső-Ausztriában működő kórház büszke arra, hogy az elsők között vezette be az újszülött kori hallásszűrő programot. Ma már egy szabványosított rutineljárás biztosítja a családoknak a megfelelő ellátást: Az első szűrővizsgálatra a szülészeti osztályon, illetve az egészségügyi problémákkal rendelkező gyermekek esetében, a koraszülött osztályon kerül sor. Ideális esetben a vizsgálaton a szülők is jelen lehetnek. “Kérdéseket teszünk fel a kórelőzményekkel kapcsolatban, például, hogy előfordult-e halláskárosodás a családban. Ezen kívül az eredményeket részletesen el tudjuk magyarázni a szülőknek.” – magyarázza Sabrina Ackerl.

Ha az eredmények a határértékeken kívül esnek, a gyermeket egy újabb szűrővizsgálatra jegyzik elő. Ezzel az eljárással felállítható a teljes diagnózis és az utókezelés is megoldott. “Ausztriában, sok kórházban a mindkét fülön elvégzett, újszülött kori hallásszűrés az alapellátás részét képezi.” Viszont ez nem igaz minden kórházra és minden országra. “Korábban, ha egy gyermeknek féloldali halláskárosodása volt, semmi nem történt a problémával kapcsolatban, hiszen így is megtanult beszélni.”

“Gyakran találkozunk olyan 30-40 éves páciensekkel, akik születésüktől siketek az egyik fülükre és most szeretnék kezeli a betegségüket. Aggódnak, hogy egy nap, hallásuk az ép fülükön is romlani kezd. Viszont számukra már túl késő a CI beültetése. Éppen ezért javasoljuk a gyermekkorban elvégzett, korai beültetést – így biztosíthatjuk, hogy a beteg 40-50 év múlva is kitűnően fog hallani.”

A féloldali halláskárosodás következményei

“Jelenleg két olyan kisgyereket kezelek, akiknél csak később, kettő és négy éves korukban derült ki a féloldali halláskárosodás. Szüleik az óvodában, a zajos környezetben jelentkező problémák kapcsán kezdtek gyanakodni” – folytatja Ackerl. A tapasztalat azt mutatja, hogy a korai beavatkozás a féloldali halláskárosodás esetében rendkívül fontos. Előfordul, hogy a beültetést különböző okokból kifolyólag elhalasztják, különösen olyan országokban, ahol nem alkalmaznak általános újszülött kori hallásszűrő programot. A hallásproblémákat gyakran csak kisiskolás korban észlelik. “Manapság az óvodapedagógusok sokkal jobban odafigyelnek a gyerekek reakcióira és viselkedésére. Ezért a hallásproblémák gyakran már az iskolakezdés előtt jelentkeznek.”

Azok, akik mindkét fülükkel jól hallanak, zajos környezetben is ki tudják szűrni a lényeges információkat. A hangforrás irányát is meg tudják határozni. Ehhez a kognitív feladathoz az agynak szüksége van a mindkét fülből származó, hallható információra. A féloldali halláskárosodással vagy siketséggel élők a siket oldalról származó hanginformációkat nem hallják. Ez zavaró lehet nagyobb csoportokban, ahol egyszerre többen beszélnek, de akkor is, ha a beszélgetőpartner a halláskárosodott fül oldalán helyezkedik el.

A halló fülé a vezető szerep

A féloldali hallásvesztés kezelésére számos eszköz áll rendelkezésre. A CROS hallókészülékek és hallóimplantátumok, mint a Bonebridge , észlelik a siket oldalról származó hangokat és azokat a halló oldalra továbbítják, így segítik a siket oldali hangok meghallását. A féloldali hallásvesztéssel élők számára a teljes, kétoldali hallást csak cochleáris implantátummal lehet biztosítani.

Sabrina Ackerl tudja, hogy a féloldali siketséggel, cochleáris implantátumot használóknak milyen kihívásokkal kell szembenézniük a rehabilitáció során: “A halló fül egész egyszerűen továbbra is vezető szerepben akar működni. A rehabilitáció során a halló fület elfedjük vagy technológia – applikációk, audiókönyvek, stb. – segítségével megkerüljük.” A jelet, hallótekercsen át, közvetlenük a CI audioprocesszorába küldik.

A kisgyerekek nem szeretik, ha letakarják a fülüket, viszont “Imádnak okostelefonon vagy tableten játszani” – ez kiváló előfeltétel a kisgyerekek hallástréningjéhez, különösen féloldali hallásvesztésnél. A gyerekeknek állatokat a megfelelő állathanghoz kell társítaniuk, miközben a halló fülükön keresztül egy történetet hallgatnak.

Ausztria egyes területein az iskolakezdés előtt felmérik a gyermekek beszédfejlettségi szintjét.

Ki szól hozzám?

“A féloldali halláskárosodással élő CI-használók hallástréningje türelmet kíván: A mindkét fülükre siket páciensekhez képest, ezen betegek hallásfejlődése hosszabb időt vesz igénybe. A egyoldali halláskárosodással rendelkező betegek gyorsan meghallják a hangjeleket, viszont bonyolult, zajos helyzetekben számukra gondot jelent a hallás.” “Betegeinket motiválnunk és bátorítanunk kell.” – folytatja Sabrina Ackerl. Az első sikerélmény gyakran egy közelgő autó vagy egy figyelmeztető jelzés észlelése. Cochleáris implantátummal a beszédértés egy lassabb, néha észrevétlen folyamat.

Bahran még túl fiatal ahhoz, hogy szóban fejezze ki azokat a hatásokat, melyek a hallás során érik. Beszédterapeutája, Sabrina Ackerl, azt javasolja a szülőknek, hogy gondos figyelemmel kísérjék fejlődését: “Hogy viselkedik zajban, csoportos helyzetben? Válaszol-e, ha nevén szólítják? A hangforrás irányába néz-e?” Először valószínűleg az otthoni viselkedésében lesznek észrevehetőek a változások. A kisfiúnak így rengeteg ideje lesz hallóképességeit tökéletesre fejleszteni.

 

Hallásvizsgálatok

Ausztriában, minden újszülöttnek, élete első hónapjában át kell esnie egy hallásszűrő vizsgálaton. Minden, egyoldali vagy kétoldali halláskárosodással született gyermeket a lehető leghamarabb diagnosztizálni kell. Ideális esetben, a teljes diagnosztikai eljárás lezárul a gyermek hat hónapos korára. Ezután a gyermek megkapja a hallókészüléket.

Az egészséges hallással született gyerekeknél is előfordulhat, hogy később hallásproblémájuk alakul ki. “Felső-Ausztriában a beszédterapeuták az óvodákban mérik fel a 4-5 éves gyermekek beszédfejlettségi szintjét és hallóképességeit.” – magyarázza Sabrina Ackerl, a linzi Kepler Egyetemi Kórház beszédterapeutája. Amennyiben a gyermek eredményei a határértékeken kívül esnek, Ackerl fül-orr-gégészeti szakrendelés felkeresését javasolja. Néhány gyermek esetében a szűrésre csak az utolsó, kötelező óvodai év során, öt, illetve hat évesen kerül sor.

Még így is fontos lenne a kötelező hallásszűrés bevezetése ötéves korban, hiszen nem minden kisgyerek jár óvodába. “Így lehetnénk biztosak abban, hogy egyetlen gyermeket sem hagytunk ki.” Más országokban szintén fontolgatják egy második, kötelező hallásszűrés bevezetését. Ezen országok egyike Csehország.

Felnőttek esetében az egészségügyi vizsgálat mindenki saját felelőssége. Tekintettel az idősebb korosztály körében jelentkező halláskárosodását jelző mutatókat, nemzetközi szakértők javasolják, hogy hallásvizsgálat képezze a rendszeres egészségügyi vizsgálat részét.

 


[1] Adatvédelmi okok miatt a nevet megváltoztattuk.