A koronavírus közvetlen hatásai a hallásra
A koronavírus közvetlen hatása a hallásképességre a szakértők között ellentmondásos vita tárgya. A pandémia indirekt hatása, hogy a lezárások miatt elhalasztottak néhány sürgős hallásvizsgálatot és kezelést – s ezek egy része bizony súlyos következményekkel járhat.
A HEARRING egy független nemzetközi szakértői csoport, melyet a hallásjavító implantátumokkal kapcsolatos kutatás, képzés és együttműködés támogatására hoztak létre. Bár a koronavírus-válság alatt nem volt lehetőség nagyobb szakmai konferenciák megrendezésére, a csoport tagjai között folyamatosan zajlik a szakértői eszmecsere, többek között arról, hogy milyen speciális kihívások érik a fül-orr-gégészeti szakmát a koronavírus fertőzés alatti és közvetlenül utána következő fázisban. A specialisták, köztük a CIA elnöke, Dr. Wolf-Dieter Baumgartner professzor, nemrég azokról a speciális kihívásokról beszélgettek, amelyek a fül-orr-gégészeti szakmát a júliusi válság alatt illetve közvetlenül utána fogják érinteni.
Többször beszámoltak már a Sars-Cov-19 vírus potenciális hatásairól a hallásra, de mostanáig nem volt olyan tudományos adat, amely megalapozta volna a koronavírus fertőzés gyakori következményeként fellépő tartós hallásvesztéstől való félelmet. Ugyanakkor a pandémia hatással van a népesség fül-orr-gégészeti és audiológiai ellátására.
Koronavírus és hallás: Elégtelen ellátás a koronavírus miatt!
A HEARRING egyik kutatásában [1] a megkérdezett 67 szakértő - akik 10 különböző európai, ázsiai, észak-és dél-amerikai ország 42 városában tevékenykednek - negyede számolt be hallásjavító implantátum műtétek elhalasztásáról; a műtéteket a beavatkozások előtt kötelező hallástesztek elnapolása miatt kellett elhalasztani - s ez csak egy a Sars-Cov-19 vírus által a fül-orr-gégészeti szakmát érintő kihívások közül. A szakértők harmada a hallássérült kisbabák kezelésének elhalasztásáról is beszélt, mivel a járvány alatt az újszülöttek szűrővizsgálata is a megszokottól eltérő módon zajlott.
A siket gyermekek és felnőttek ellátása a sürgős fül-orr-gégészeti kezelések közé tartozik: a legtöbb klinika legfeljebb három hónapos csúszást tart elfogadhatónak a második, ellenoldali fülön történő beavatkozások tekintetében. Minden más esetben sürgősségi ellátás javasolt a gyors diagnózis és kezelés érdekében – ez különösen igaz agyhártyagyulladás után, valamint a veleszületett siketség illetve a gyermekkorban hirtelen fellépő siketség esetében. A gyermekek beszédfejlődése a hallásképesség függvénye. Mivel a csecsemők már születésük előtt hallanak, siketen született csecsemők esetében a születésük előtti utolsó szakasz is a “siketségi idő” részének tekinthető.
Az anyanyelvünkön sírunk
Több mint tíz évvel ezelőtt egy würzburgi, lipcsei és párizsi tudósokból álló csoport[2] megosztotta kutatási eredményeit, miszerint az újszülöttek sírása az anyanyelvükhöz hasonló tulajdonságokat mutat. 30 német és 30 francia újszülött sírását elemezték: míg a német csecsemők sírásának dallama lefelé ívelő, a franciáké emelkedő tendenciát mutatott, és az újszülöttek által síráskor használt hangerővariációk is anyanyelvük jegyeit mutatták.[3]
Valójában a csecsemők már születésük előtt, a terhesség harmadik trimeszterében hallanak, érzékelik a zene és beszéd dallamát, gyakran felismerik az általuk hallott hangokat és összekapcsolják a hangok egyedi jellemzőit egy-egy hangulattal, érzéssel. Ezek a korai, a születést megelőző tapasztalatok hatással vannak a sírásukra is. Éppen ezért nem meglepő, hogy a siketen vagy súlyos hallássérüléssel született gyermekek esetében egy korán behelyezett cochleáris implantátum mérhetően jobb hallási és beszédfejlődési eredményeket hoz.
Számos tanulmány megmutatta, hogy a siketen született gyermekek minél korábban kapnak implantátumot, annál nagyobb az implantátummal elért siker mértéke.
A hallás nem tűri a késlekedést
Számos tanulmány taglalja, hogy veleszületett siketség esetén a cochleáris implantátum behelyezésének ideje szignifikánsan befolyásolja az implantátum sikerességét. Míg korábban egy még iskolás kora előtt implantátumot kapott gyermek "korai beültetettnek" számított, ma már a szakmai eszmecserék fókuszában a gyermekek első születésnapja előtt vagy után történt beültetések közötti hallási- és beszédfejlődési különbségek állnak. Skandináv tudósok egy csoportja Eva Karltorp irányításával [4] nemrég kimutatta, hogy a cochleáris implantátum behelyezése már a kilenc hónaposnál fiatalabb csecsemők esetében is biztonságos és megbízható eljárás, ráadásul a későbbi életkorban történt beültetésekkel összehasonlítva természetesebb beszédfejlődéshez vezet.
Azonban ez nem csak a gyermekek esetében van így: tudjuk, hogy a felnőtt korban kialakult siketségnél - más faktorok mellett - nagy szerepet játszik annak az időszaknak a hossza, amit az illető teljes vagy részleges siketségben töltött el. Minél rövidebb ez az időszak, annál jobb eredmények érhetők el a cochleáris implantátummal.[5]
Nincs vesztegetni való idő!
A HEARRING szakértői nagyrész egyetértenek a következő kijelentéssel: Az esetek többségében a jó hallásképesség édekében sürgős beavatkozásra van szükség. Csak a második, ellenoldali fül ellátása esetén tolerálható a vészhelyzet okán a késleltetett beavatkozás, amely azonban itt sem lehet több néhány hétnél.
“A pandémia alatt az orvosok és a betegek számára is biztonságos kezelések biztosítása valódi kihívást jelent“, de a HEARRING felérés szerint: “a kutatásban részt vevő klinikák már 2020. június végére megvalósították a megfelelő ellátási rutint.“ Valamint: “a diagnózis és kezelés elhanyagolása vagy késleltetése árthat a betegnek.“ Még egy hosszú ideig fennálló pandémia sem lehet elegedő indok arra, hogy elhalasszuk az orvosi vagy klinikai vizsgálatok időponját – az elhalasztott időpontokat azonnali hatállyal pótolni kell.
[2] Newborns´Cry Melody is Shaped by Their Native Language, B. Mampe et al., Current Biology 19, 1994-1997, Dec. 15, 2009, DOI 10.1016/j.cub.2009.09.064;
[3] A New York Times alábbi írása betekintést nyújt a kutatás eredményeibe: https://www.nytimes.com/2020/04/15/parenting/baby/wermke-prespeech-development-wurzburg.html
[4] Karltorp E, Eklöf M, Östlund E, Asp F, Tideholm B, Löfkvist U. A kilenc hónapos kor előtt beültetett cochleáris implantátumok természetesebb beszélt nyelvi fejlődéshez vezetnek anélkül, megnövekedett műtéti kockázatok nélkül. Acta Paediatr. 2019;00:1–10. https://doi.org/10.1111/apa.14954
[5] vgl. Zeh R, Baumann U, Stationäre Rehabilitationsmaßnahmen bei erwachsenen CI-Trägern, HNO 2015.63:557-576, DOI 10.1007/s00106-015-0037-2
Még több olvasnivalót talál a koronavírus hatásairól a hallásképességre az alábbi linken: https://lifelonghearing.com/health/hearing-after-covid-19/
