A cochleáris implantátum munkahelyet biztosít és megelőzi a kiégést
A halláskárosodásnak számtalan hatása van az oktatásban és a továbbképzésben, valamint a mindennapi munkában: Fokozottan fennáll az ún. burnout-nak (magyarul kiégés) és a munkahely elvesztésének veszélye. Mindez ellensúlyozható az időben történő hallásgondozás, a megfelelő segédeszközök és az egyszerű óvintézkedések segítségével.
"Amikor egy gyerek megszólalt az órán, már nem tudtam, hogy melyik irányból jön a hang" - mesélte az AHS egykori professzora, Mag. Peter Kmetyko, a gehört.lesen interjújában, hogyan vált "egyre kínosabbá" az osztályban az egyoldalú halláskárosodása. Nemcsak a pedagógiai személyzet és a hivatásos zenészek számára fontos a jó hallás - végül is alig van olyan munkalehetőség, ahol ne lenne szükség az ügyfelekkel, kollégákkal vagy felettesekkel való telefonbeszélgetésre legalább eseti jelleggel.
Mark Laureyns, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a World Hearing Forum (WHF) képviseletében a 2022 novemberében Rotterdamban megrendezett EURO-CIU szimpóziumon tartott előadásában tényekkel és számokkal fejezte ki ezeket a nehézségeket: a hallássérült emberek rosszabb iskolázottsága, nehezebb munkaerő-piaci esélyek, kedvezőtlenebb karrierlehetőségek, valamint a munkanélküliség és a korai nyugdíjba vonulás nagyobb kockázata.[1] Riasztó, de nem újdonság: Prof. Dr. Wolf-Dieter Baumgartner, a CIA elnöke már 2010-ben nagyon hasonló számokat mutatott be a cochleáris implantáció költségelemzéséről szóló munkájában.[2] Kevésbé ismertek a halláskészség, a munkakörülmények és a kiégés összefüggésére vonatkozó megállapítások, amelyeket Laureyns szintén ismertetett: a hallásproblémák növelik a kiégés kockázatát; a nagytermi irodában végzett munka pedig fokozza ezt a kockázatot. A megfelelő hallókészülékek vagy implantátumok, a csendesebb munkakörnyezet és a hallási szünetek ellensúlyozhatják ezt.
Kiégés - nem betegség, de nem is egészséges állapot
Stressz, kevés pihenés és nehéz munkakörülmények - ez a kombináció egyre több embernél vezet kiégéshez. Általános túlterheltség-érzet formájában kimerültséget és teljesítménycsökkenést eredményez. A kiégés vagy másnéven burnout[3] a szó szoros értelmében nem minősül betegségnek, de a tüneteket és a panaszokat sürgősen nem szabad figyelmen kívül hagyni: A kiégés súlyos szociális, fizikai és pszichés károsodást okozhat.
Következésképp jelenleg intenzíven kutatják az okokat és kiváltó okokat. Egy svédországi tanulmány[4] 2011-ben jelentős összefüggést talált a hallásproblémák és a kiégés tünetei között. A belgiumi Thomas More Alkalmazott Tudományok Egyetemén Laureyns és munkatársai a közelmúltban végzett tanulmányukban összefüggést találtak a kiégés tünetei és a zaj elfogadásával (angolul: noise acceptance), a zajban való beszédértéssel, a halláskoncentrációval és a fülzúgással kapcsolatos problémák között.
Nyitott terű irodák: rossz a hallás szempontjából és rossz a nem hallás szempontjából is
Laureyns ezzel kapcsolatban megemlítette a nagytermi irodák problémáit is, nem csak a hallássérültek szempontjából: A megnövekedett háttérzajszint a nagytermi irodákban rosszabb beszédértéshez vezet, és nagyobb koncentrációt igényel a beszélgetések során. Ugyanakkor fokozott koncentrációt igényel az is, ha valaki nem akarja, hogy mások beszélgetései eltereljék a figyelmét.
Még a normál hallású alkalmazottaknak is tudatosan ki kell zárniuk a körülöttük lévő zajt egy nagytermi irodában ahhoz, hogy a munkájukra tudjanak koncentrálni.[5]Denis Diderot francia filozófus ezt a "negyedik függönynek" vagy "negyedik falnak" nevezte: A színházban három függöny vagy fal választja el a színpadot a nézőtértől. Ha mindhármat felhúzzák, a közönség látja a színészeket. Diderot azt javasolta, hogy az előadók "képzeljék el, hogy a színpad előtt egy hatalmas fal választja el őket a közönségtől, és viselkedjenek pontosan úgy, mintha a függönyt soha nem húzták volna fel".
A kisebb irodák különösen előnyösek a hallássérült dolgozók számára. Ilyen helyeken mindkét helyzetben kevesebb koncentrációra van szükség: Amikor másokat hallgatunk, és amikor nem szeretnénk, ha megzavarjanak. Ezáltal elkerülhető a stressz, és csökken a kiégés kockázata.
Halláskárosodás: 6 módszer a kiégés megelőzésére
- Halláskárosodás esetén az időben történő hallásgondozás segít a munkahely megőrzésében.
- A hallókészülékkel kombinálva különböző segédeszközök is rendelkezésre állnak a kommunikáció további megkönnyítésére: például az AudioStream telefonáláskor vagy az AudioLink távmikrofonként meetingeken.
- Azonnal és érthetően kezelje a hallásproblémákat: Azok, akik szégyenlősen eltitkolják a beszédértési problémákat, félreértéseket kockáztatnak, és megakadályozzák, hogy a kollégák előzékenyek legyenek.
- A kisebb irodák és munkacsoportok, valamint a zajcsökkentett helyiségek megkönnyítik a kommunikációt. A függönyök vagy kiegészítő bútorok gyakran segítenek. (lásd GG 1.2020 32-36. oldal)
- A munka közbeni és a munka utáni szüneteket használjuk tudatosan hallgatási szünetekre (lásd GG 1.2023 16. oldal ff).
- A fokozott kommunikációs igényű munkaköröket és pozíciókat válasszuk meg körültekintően.
[1] World report on hearing, World Health Organization 2021, ISBN 978-92-4-002048-1 & 978-92-4-002049-8
[2] “Cochlea Implantation. Eine Ökonomische Analyse“, Baumgartner W.D. 2010
[3] https://www.gesundheit.gv.at/krankheiten/psyche/burnout.html
[4] “Stress and prevalence of hearing problems in the Swedish working population”, Hasson et al., BMC Public Health, 2011 Feb 23; 11:130, doi: 10.1186/1471-2458-11-130
[6] “The Truth About Open Offices”, E. Bernstein, B. Waber, Harvard Business Review, Nov.-Dec. 2019, https://hbr.org/2019/11/the-truth-about-open-offices