Az én történetem úgy 15 éve kezdődött, 30 éves koromban, addig teljesen átlagos életet éltem. 30 éves koromban kaptam az első hallókészülékeket, akkor még kis-közepes fokú idegi halláscsökkenésre, melynek oka mai napig sem derült ki. Sajnos a rendszeres használat ellenére folyamatosan romlott a hallásom mindkét oldalon, mindig újabb és újabb készülékeket kaptam, de a romlás nem állt meg, majd 43 éves koromban bal oldalon teljesen elvesztettem a hallásom, ez két évvel ezelőtt történt. A Semmelweis Egyetemre kerültem kivizsgálás céljából, ahol végül az operáció meg is történt. Számomra nem volt kérdés, hogy vállalom-e a műtétet, sőt, boldog voltam, hogy alkalmas vagyok rá. Úgy gondoltam, bármennyit is kaphatok ez által vissza a valamikori hallásomból, az is több, mint az akkori állapotom volt. A valóság bőven felülmúlta a várakozásomat, hálás vagyok az orvosaimnak és sorstársaimnak, akik segítettek ebben az időszakban, valamint a családomnak, akik biztattak és kitartottak mellettem.

A bekapcsolás után csodaként éltem meg az első hangokat, azt, hogy végre nem egyre rosszabb, hanem egyre jobb lett a hallásom, újra élvezni tudom a kedvenc zenéimet, rádiót hallgatok vezetés közben, beiratkoztam egy tanfolyamra, elővettem a nyelvi tanulmányaimat, röviden: visszakaptam általa az életem.